jogosultság
jogosultság [tárgyas v. cs] főnév -ot, -a (csak egyes számban)
A jogosult (1) melléknévvel kifejezett állapot, jogi helyzet; jogszabályokban biztosított lehetőség vmire. Szavazási, választói jogosultság; vmire való jogosultság. Meg vagyok győződve, hogy ez lesz az első ügy, ami ellen semmi ellenzéknek nincs ellenkező véleményre jogosultsága. (Móricz Zsigmond) || a. Vkinek jogosult (1) volta. Megállapították kártérítésre, nyugdíjra való jogosultságát. || b. Vminek jogos(ult), megokolt, elfogadható volta. Az eljárás jogosultsága. Az intézkedés jogosultságát sokan kétségbe vonták. János vajda átlátta … a követelésnek a jogosultságát. (Jókai Mór) Csak egy jogosultságuk van a felolvasásoknak szerintem, hogy az unalmas téli estét mégis csak agyonütik. (Mikszáth Kálmán)
Szóösszetétel(ek): létjogosultság; nyugdíjjogosultság; választójogosultság.
