jogképesség
jogképesség főnév -et, -e [ë, e] (jogtudomány)
A jogképes melléknévvel kifejezett tulajdonság, jogi állapot. ® Perbeli jogképesség. Az ember jogképessége a születésével kezdődik, és haláláig tart. Akinek jogképessége van, azt jogalanynak nevezzük.