jogcím

Teljes szövegű keresés

jogcím főnév (hivatalos, választékos)
1. Az a szabály, ítélet, megállapodás v. szerződés, amelynek alapján vkinek joga van vmire. Erre nincs semmi jogcím; jogcímet keres, szerez, talál; öröklési jogcímet támaszt.  A szatmári békeszerződés [szerint] minden birtok azé marad, akinek azt a király legutoljára adományozta, és semmi korábbi jogcímen az ellen pert indítani nem szabad. (Jókai Mór)
2. Indok, alap, érv. Vmilyen jogcímen követel vmit. Ez nem jogcím arra, hogy … || a. Ürügy. Jogcímeket keres; kitalál vmilyen jogcímet.  A rosszat, mert rossz, senki sem cselekszi, Az ördög is jogcímeket idéz. (Madách Imre) Egy kicsit háborús világ is volt ebben az időben: királyné szép szemének néhány kiöntött könnycsöppjeért. Nagy jogcím. (Mikszáth Kálmán) Ezek az urak a rokonság kérdését valósággal úgy fogják fel, mint … jogcímet arra, hogy részt vehessenek a panamákban. (Móricz Zsigmond)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT