jóféle
jóféle melléknév és főnév
I. melléknév
1. (bizalmas) Finom, nemes anyagból, fajtából való, jó minőségű. Jóféle bor, ital, sütemény, vászon; jóféle bors; jóféle sáfrány ¬; jóféle paprika. Jóféle enni- és innivalóktól roskadozott az asztal. Csak jóféle szivart szívott. Előhúzott egy üveg jóféle törkölypálinkát. (Jókai Mór) || a. (ritka, irodalmi nyelvben) Hatásában, következményeiben kellemes. Jóféle változás esett a famíliában. (Tolnai Lajos) || b. (népies) Jóféle füvek: gyógyító füvek. Nem jóféle füvekkel gyógyított, mint a javasasszonyok. (Mikszáth Kálmán) || c. (régies, irodalmi nyelvben) Igazi, valódi, nemes. [A francia követ felesége] olyan az asszonyok között, mint a jóféle gyöngy a több [= többi] gyöngyök között. (Mikes Kelemen) Székely László uram annyi színt váltott e szavakra, mint a jóféle opál. (Jókai Mór)
2. (népies, rosszalló) Kétes hírű, rossz erkölcsű <személy, kül. nő>. Jóféle alak, leány. Beköltözött a városba, s ott elvett valami jóféle személyt.
3. (ritka, népies) Megbízhatatlan, csélcsap <személy>. A hangját hallotta [a leánynak], ahogy könnyen és vidáman azt mondta [a fiatalembernek]: – Hiszen jófélék maguk, ha maguknak hinni lehetne. (Móricz Zsigmond)
II. főnév (ritka, irodalmi nyelvben) Jóféle (I. 2) személy. Hát csak aztán nagy dáridót csaptak, ugye? Bizonyosan valami jófélét is vittek oda mulatni. (Jókai Mór)
