jelző
jelző [e] melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <személy>, aki jelez (1–4) vmit, aki jelt ad vmire. A vonat érkezését jelző forgalmista.
2. Olyan <eszköz>, amellyel vmit jelezni lehet v. szoktak. Jelző berendezés; jelző trombita ¬; határt jelző cölöp; a szabad bejáratot jelző szemafor; az utat jelző tábla. Egy december végi napon … hiába szólt a sétát jelző kürt. (Kuncz Aladár)
II. főnév -t, -je [e]
1. (nyelvtudomány) Az a szó(csoport), amely a mondatnak egy más részével együtt egységes szerkezetet, voltaképpen egyetlen mondatrészt (alanyt, tárgyat, határozót, névszói állítmányt) alkot, és a szerkezet másik, rendsz. főnévi tagjának tulajdonságát, sorbeli helyét v. egyéb helyzetét, mennyiségét v. birtokosát fejezi ki. ® Állítmányi jelző; ® birtokos jelző; ® értelmező jelző; melléknévi jelző; kijelölő jelző; főnévi jelző; minősítő jelző; névmási jelző; számnévi jelző. A magyarban a jelzőt általában nem ragozzuk. A jelzőt is mondatrésznek szoktuk tekinteni. Minden cselédjét „derék lánynak” nevezte, … olyan jelzőket pazarolt rájuk, melyek csak költők képzeletében foganhatnak. (Kosztolányi Dezső) Élvezettel gyűjtögeti az útszéli kiszólásokat, a tömör és hetyke, zamatos jelzőket. (Karinthy Frigyes) || a. (irodalomtudomány) Állandó jelző: leírásokban, költői művekben személyek, tárgyak jellemzésére v. hangulatkeltésre használt szó v. szókapcsolat. A helység kalapácsában Erzsók állandó jelzője: a szemérmetes. || b. (csak pozitív értelmű jelzőkkel, rendsz. többes számban) (bizalmas) Vkinek vmely jó tulajdonságát túlzottan, néha gúnyolódva magasztaló szó v. szókapcsolat. Dicsérő, hízelgő jelző. Elhalmozza elismerő jelzőkkel.
2. (vasútügy) Olyan eszköz, berendezés, amellyel a pálya forgalmának szabályozása, biztonsága érdekében hallható v. látható jeleket, jelzést adnak. Bejárati, kijárati jelző.
Szóösszetétel(ek): 1. jelzőárboc; jelzőállomás; jelzőgomb; jelzőtinta; jelzőtorony; jelzővas; 2. állapotjelző; áramjelző; betörésjelző; díszítőjelző; földrengésjelző; időjelző; könyvjelző; nyomjelző; pántjelző; számjelző; szintjelző; távjelző; térközjelző; tulajdonságjelző; váltójelző; vészjelző; viharjelző; vízállásjelző.
jelzői.
