jeltelen
jeltelen [e-e-e] melléknév -ül, -ebb [e] (választékos)
Olyan <dolog>, amelyen nincs jel, ami nincs megjelölve. Jeltelen levél, sír. A Duna habjainál ki van itt a kisded üregben | Pusztán, s omladozó hamvai jeltelenűl? … (Vörösmarty Mihály) || a. (ritka, irodalmi nyelvben) Szürke, jelentéktelen <személy>. [Károly] csak egy névtelen, jeltelen parasztlegényke volt. (Móricz Zsigmond)
jeltelenség.
