jellemes
jellemes [e-e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Nemes gondolkodású, következetes, megbízható, önmagához hű, az erkölcs szempontjából értékes <személy>; becsületes, derék [2], karakteres. Jellemes ember. Az erős akarat … jellemes férfiak sajátja. (Jókai Mór) A város … legjellemesebb elemei összetett kezekkel a dolgot tovább nem nézhetik. (Tolnai Lajos)
2. Ilyen személyre jellemző, rá valló <magatartás>. Jellemesen viselkedik.
jellemesség.
