jelez
jelez [e-ë] ige jelzek [e-ë], -tem, jelzett [e, e-ë] -zen [ë]
1. tárgyas <Személy, intézmény eseményt, hírt> vmely jeladásra alkalmas eszközzel, ill. hanggal tudat. A harangozó árvizet, tüzet jelez. Már jelezték a vonat érkezését. Ágyúlövéssel jelezték az ünnepség kezdetét. A Meteorológiai Intézet újabb fagyhullámot jelez. A rádió jó időt jelez. Tessék jelezni, ha leszállni kíván. || a. Jelez vmit: <vmely hang v. hangforrás> jelt ad vmely eseményről. Harsány éljenzés jelezte a vendégek érkezését. Harangzúgás jelezte, hogy a Tisza kilépett a medréből. Az óra kezdetét csengettyűszó jelezte. Szirénák jelezték az ellenséges gépek közeledését. Végre egy megváltó ebvonítás Jelzé, hogy a helység csak egy hajítás. (Arany László) || b. tárgyas (tárgy nélkül is) Jelez (vmit): <műszer, gép, készülék> vminek a jelenlegi állapotát mutatja, v. nemsokára bekövetkező állapotára mutat. Az óra jelzi az időt. A hőmérő meleget jelez. A készülék távoli földrengést jelzett. A barométer esős időt jelez. A készülék már jelez. Már jelez a vonat.
2. tárgyas <Személy taglejtéssel, mozdulattal, hanggal> kifejez vmit. A mesemondó hangszínével is jelzi, hogy a mesében férfi beszél-e vagy nő. Kalapjuk feldobásával jelezték örömüket. Aladár könnyed meghajlással jelzé, hogy előre kész az igenre. (Vas Gereben) Fülére mutatott, … jelezve, hogy a rettenetes csatazajtól nem hallja az orvost. (Karinthy Frigyes)
3. tárgyas (választékos) <Személy írásban v. szóban> röviden, utalásszerűen közöl vmit. Kilenc órára jelezte jövetelét. Előre is jelzem, hogy … Maga most beszél ezekről … én már huszonhat lapban jeleztem. (Tolnai Lajos) || a. tárgyas (sajtónyelvi) <Beszédben v. írásban> futólag említ; érint. Mint fentebb jeleztük; a cikkben már jeleztük, hogy … || b. tárgyas (bizalmas) <Mondatkezdő henye szóként:> Jelzem: mondhatom. Jelzem, nem is reméltem, hogy ilyen jó idő lesz mára.
4. Vmit jelez: <személy> vmely látható jellel utal vmire. Feliratokkal jelezték, hogy melyik fiókban mi van. || a. tárgyas (ritka) Jelez vkit, vmit: <tárgy, körülmény> vkinek a jellegére utal v. enged következtetni. A szoknya [tánc közben] kiszakadt, … a fodrok megtépve, … ez a szép, mert ez jelzi a kapós leányt. (Mikszáth Kálmán) || b. tárgyas <Szemmel látható anyagi jelenség> állandóan láthatóvá tesz, mutat vmit. A határt egy árok jelzi. A kilométereket a kilométerkövek jelzik. A nadrágon levő két piros csík jelzi, hogy tábornokkal van dolgunk. Hazánk határát penész jelzi körben | a málló falon: nedves a lakás. (József Attila)
5. tárgyas (átvitt értelemben) <Esemény, körülmény> vmely küszöbön álló eseményre utal. Megjelent az első ibolya, ez már a tavaszt jelzi.
Igekötős igék: megjelez.
Szóösszetétel(ek): fémjelez.
jelezés; jelező.
