jelenvaló
jelenvaló melléknév és főnév (régies)
I. melléknév
1. Olyan, aki, ami jelen van vhol. A mindenütt jelenvaló Mihályi hol elszaladt, hol odaszaladt … (Mikszáth Kálmán)
2. Mostani, most történő. Boldog, ki hisz, mert meg nem váltja a | jelenvaló kisebb rosszat talán | rosszabb jövendővel. (Katona József)
II. főnév -t
1. (ritka, költői) A jelenben létező dolog v. dolgok; a jelen. A Vidámság csak a valóságnak | S szűk jelenvalónak szedheti rózsáit. (Berzsenyi Dániel)
2. (rendsz. többes számban) (régies) Az a személy, aki jelen van vhol; jelenlevő. Tudják a jelenvalók … minő Bús elmebaj gyötör. (Arany János–Shakespeare-fordítás) || a. (ritka, vallásügy) (A) mindenütt jelenvaló: (az) Isten. Oh felelj, te mindenütt | jelenvaló! ki tette ezt? (Katona József)
jelenvalóság.
