jegyzőkönyv
jegyzőkönyv főnév
1. Gyűlések, tanácskozások, tárgyalások során elhangzottaknak írásbeli rögzítése megszabott formában. Jegyzőkönyv, felvétetett*, készült az egyesület ..-én tartott ülésén; a jegyzőkönyv vezetésével megbíz vkit; jegyzőkönyvbe iktat, vesz vmit; jegyzőkönyvben megörökít vmit; a jegyzőkönyvet felveszi*, vezeti*, írja, készíti, gépeli, aláírja, felolvassa. A múlt gyűlés jegyzőkönyvét felolvasás után hitelesítik. A diplomatát kezdte rázni a hideg, s úgy dadogott, mint inaskorában, mikor még csak a jegyzőkönyveket vezette a diplomáciai tárgyalásokon. (Móra Ferenc) || a. Hivatalos cselekmény tárgyát, körülményeit írásban rögzítő okirat. Átadási, átvételi, bírósági, diplomáciai jegyzőkönyv; egyoldalú jegyzőkönyv; kárfelvételi, kihallgatási jegyzőkönyv; rendőr által felvett jegyzőkönyv; jegyzőkönyvbe ® mond vmit; jegyzőkönyvet vesz fel*, vezet*, ír, készít vmiről. A selejtezési eljárás során jegyzőkönyvet kell készíteni. A vizsgálóbíró… tüzetesen áttanulmányozta a rendőrségi jegyzőkönyveket. (Kosztolányi Dezső) Lomhán, de halálos biztonsággal szaporodtak az akták, a jegyzőkönyvek. (Hunyady Sándor)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
2. Ilyen följegyzések beírására való v. (ritka) egyes jegyzőkönyvekből egybekötött könyv. Városi, közgyűlési, tanácsülési jegyzőkönyvek. Ez a jegyzőkönyv tíz év feljegyzéseit foglalja magában.
3. (ritka, választékos) Magánfeljegyzések számára való jegyzetfüzet; notesz. Ezt a mondatot írd fel a jegyzőkönyvedbe, és ahhoz tartsd magad. (Móricz Zsigmond) Elővett egy kis feketetáblás jegyzőkönyvet, … lapozott a könyvecskében. (Nagy Lajos)
Szóösszetétel(ek): jegyzőkönyvfelvétel; jegyzőkönyv-hitelesítés.
jegyzőkönyves.
