jegyzés
jegyzés [jegyzés v. jedzés] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
Általában a jegyez igével kifejezett cselekvés, tevékenység; az a cselekvés, hogy vmit jegyeznek, leírnak.
1. Följegyzés, jegyzet írása vmiről. Az előadások, a beszéd szövegének jegyzése; vki szavainak jegyzése.
2. (hivatalos) Vminek aláírással való hivatalos megerősítése, vmely kötelezettségnek ily módon való vállalása. ® Cégszerű jegyzés; a cég jegyzése; kölcsön, kötvény, részvény, üzletrész jegyzése.
3. (régies, irodalmi nyelvben) Feljegyzés; jegyzet. A fordulatra várakozó leány apjának jegyzéseiben keresett vigasztalást. (Vas Gereben)
4. (régies) Vminek vmely jellel való megkülönböztetése, megjelölése. Barmok, juhok jegyzése; fehérnemű jegyzése.
5. (régies, irodalmi nyelvben) Megjegyzés (3). Még csak egy jegyzést. Én ezen színdarabot kéziratban olvastam, s … nem bírtam hamarjában kitalálni, mi híja van. Ezzel csak azt akarom mondani: mennyire tanulságos a színi előadás. (Vörösmarty Mihály)
Szóösszetétel(ek): cégjegyzés; kölcsönjegyzés.
jegyzési.
