jegyzék
jegyzék [jegyzék v. jedzék] főnév -et, -e [ë, e]
1. Vmilyen szempontból együvé tartozó személyek, dolgok, adatok följegyzésével készült alkalmi összeállítás, felsorolás. Összesítő jegyzék; az ingóságok, a jelenlevők, a kiállított tárgyak, a sajtóhibák jegyzéke; a kiadások és a bevételek jegyzéke; jegyzékbe foglal, vesz; a jegyzékből töröl; jegyzékben v. jegyzéken feltüntet; jegyzéket ad az átvett tárgyakról; jegyzéket készít. Hadaid | Vond össze. Itt van seregök s hadi | Erejök jegyzéke. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás) || a. Az áttekintés, megtalálhatóság kedvéért meghatározott rendben készített ilyen összeállítás; lajstrom, lista. Az előfizetők, a lakók, az utcák, a választók jegyzéke.
2. (kereskedelem) Számlát helyettesítő, nem hivatalos, kereskedelmi följegyzés, amely az áru v. a munka nemét, mennyiségét és a fizetendő összeget tünteti fel. Fizetési, szállítási jegyzék; a jegyzékben feltüntetett áruk; jegyzéket ad, kér.
3. (politika, hivatalos) Kormányoknak diplomáciai érintkezés útján egymáshoz intézett (írásbeli) közlése. Diplomáciai jegyzék; ® együttes jegyzék; ® szóbeli jegyzék; jegyzékben tiltakozik vmi ellen; válaszol a jegyzékre; jegyzéket ad át, nyújt át, intéz, küld, vált.
4. (elavult) Feljegyzés (2). Mintha … változtatni lehetne a szívet, vagy kiszakítani múltjának szomorú jegyzékeit. (Eötvös József) || a. (elavult) Jegyzőkönyv (1). A bíró … fennhéjázó tekintettel fordult a jegyzőhöz: – Tegye jegyzékbe e fontos vallomást. (Mikszáth Kálmán)
5. (elavult) Vminek megjelölésére v. emlékeztetőül való jegy, jel.
Szóösszetétel(ek): 1. jegyzéklap; 2. árjegyzék; cégjegyzék; címjegyzék; forrásjegyzék; hiányjegyzék; költségjegyzék; könyvjegyzék; lakójegyzék; névjegyzék; nyereményjegyzék; szójegyzék; tartalomjegyzék; válaszjegyzék.
