járat [2]

Teljes szövegű keresés

járat [2] főnév -ot, -a
1. (ritka, régies, irodalmi nyelvben) Jövetel v. utazás célja.  Micsoda járat vetett téged ide? (Petőfi Sándor) || a. (ritka, régies, irodalmi nyelvben) Elintézendő ügy.  Szegény öreg, az én járatomba ment. (Vas Gereben) || b. Mi járatban van?: mi a célja jövetelének, milyen ügyben jár itt?  Kinézik a szememből, hogy mi járatban vagyok. (Jókai Mór) Ki vagy, és mi járatban vagy? (Mikszáth Kálmán) || c. (irodalmi nyelvben) <Csak néhány állandósult szókapcsolatban.> Vmilyen járatban van v. jön: vmilyen ügy miatt v. elintézése végett van úton, ill. érkezik. Igaz, jó, rossz járatban van.  Együtt mehetünk, én is arra megyek … egy járatban vagyunk. (Vörösmarty Mihály) Gonosz járatba jött ide, Ellopni a nők aranynémüit. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) Csak nem jó járatban van ez a fiú. (Mikszáth Kálmán)
2. Rendsz. éppen csak a keresztülhaladást lehetővé tevő, gyak. a föld felszíne alatt (pl. hegy belsejében) létesített v. természetes úton képződött út. Titkos, föld alatti járat. A fában a szú tekervényes járatokat rág.  Úgy intézem hátrálva csatánkat, Hogy közel essék e titkos járathoz. (Vörösmarty Mihály) Van kifelé innen föld alatti járat. (Arany János) || a. (bányászat) Az aknával összeköttetésben levő vízszintes irányú üreg, amely nem nyílik közvetlenül a felszínre. || b. (műszaki nyelv) Az a menet, vágat, amelyen vmely csavar v. gép alkatrésze forog, végighalad. A daru berregve halad a járatokban. A csavar járatai elkoptak. || c. (műszaki nyelv) Az a mód, ahogyan vmely alkatrész a maga helyén ide-oda mozogni tud v. szokott. A dugattyúnak könnyű a járata. Ennek a billentyűnek nehézkes a járata.
3. (közlekedés) <A vasút kivételével> vmely (főként közúti és személyszállításra haszn.) közlekedési eszköznek, járműnek bizonyos útvonalon, meghatározott időben indított menete. Állandó, éjjeli, motoros, nappali járat. A főidényben több járatot indítanak a Balatonra Siófok és Balatonfüred között. || a. (vasútügy, hivatalos) Vmely – menetrend szerint közlekedő – nemzetközi viszonylat. A budapest–prágai járat. || b. (ritka, közlekedés) Az ilyen módon közlekedő jármű. Lemaradt a reggeli járatról. De soká jön ez a járat! || c. (postaügy) Kézbesítőnek, levélhordónak egy-egy alkalommal, rendszeres beosztása szerint megtett útja. A délutáni járatban kézbesítette a levelet.
4. (ritka, régies, irodalmi nyelvben) Az a távolság, amennyire vki egy bizonyos időn belül eljut; út, járóföld, járás.  Még két napi járat volt előttük. (Jókai Mór)
5. (régies) Járás [1] (1).  Hanem a folyócska vala mostan áradt, Lónak is a sodra veszedelmes járat. (Arany János)
Szóösszetétel(ek): 1. járatrész; járatsebesség; járatsűrűség; járatszám; 2. csigajárat; évjárat; füljárat; görgőjárat; hadjárat; hajójárat; hallójárat; ingajárat; ívjárat; körjárat; különjárat; orrjárat; őrjárat; postajárat; repülőjárat; villamosjárat.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT