járás-kelés
járás-kelés főnév -t, -e v. járása-kelése (többes számban nem haszn.)
A jár-kel igével kifejezett cselekvés, mozgás; az a tény, hogy vki jár-kel; járkálás, jövés-menés. Ideges járás-kelés. Belefáradt a folytonos járás-kelésbe. Egész járása-kelése a világon nem egyéb, mint egy hazajáró léleké. (Jókai Mór) Ha azt hiszi, hogy engem zavarna a későn érkezők járás-kelése, akkor megnyugtathatom … (Ambrus Zoltán) || a. (jelzővel) Az a tény, hogy sokan járnak-kelnek vhol. Nagy, örökös, sűrű járás-kelés. Mire való ez a sok járás-kelés? A halottas háznál nagy járás-kelés volt. (Jókai Mór)
