járás [2]
járás [2] főnév -t, -ok, -a
1. A megyénél alacsonyabb fokú, több kis- és nagyközséget magában foglaló államigazgatási területi és szervezeti egység. A megyék járásokra oszlanak. A lovak és szának öt osztályt tevének, | Öt járása szerint Somogy vármegyének. (Csokonai Vitéz Mihály) Sem járások között a megyékben, sem helységek között a járásokban … nem lehet arányos, nem lehet igazságos a kivetés. (Kossuth Lajos) Személyesen ismert minden embert a járásban. (Krúdy Gyula)
2. (történettudomány) <A földközösség korában sorshúzás útján> egy évre kiosztott és művelésre fogott gyepes terület.
Szóösszetétel(ek): járásbeli; járásorvos; járásorvosi.
