járandóság
járandóság főnév -ot, -a
1. (hivatalos) Az a pénzösszeg, amely fizetésként, munkabérként, illetményként v. szolgáltatása(i) egyéb ellenértékeként jár vkinek, illet meg vkit. Felveszi, megkapja járandóságát; visszatartja vkinek a járandóságát. Felemelték a járandóságát. Már pesti jogász korában … féltékenyen őrködött a maga járandóságán, s hogy ház és szőllő minden gyümölcséből megkapja a részét. (Babits Mihály) Egyes szerződéses városi vállalkozók járandóságainak kifizetésénél kevesebb illetéket vontak le, s így az államot károsodás érte. (Móricz Zsigmond)
2. <Dologi, természetbeni juttatásból> az a mennyiség, amely vmely szokásjog, megállapodás, szerződés alapján megillet vkit, rendsz. mezőgazdasági termesztő v. termelő munkát végző személyt. A cukorrépa-termesztőknek cukor, melasz és nedves v. száraz (répa)szelet járandóság jár. Tüzelőből is megkapta a járandóságát. || a. (ritka, bizalmas) <Fogyasztási cikkből> az a rész, amely vmi helyi hagyomány, szokás v. egyéni kedvezés alapján vkit rendszeresen megillet. A püspökfalat mindig az anyuka járandósága volt. A mi konyhánkra került minden vad, minden ritkaság … Ez a mama járandósága volt. (Mikszáth Kálmán)
