jár

Teljes szövegű keresés

jár ige -t, -jon
I. Sorozatosan lép, és így változtatja helyét.
1. tárgyatlan <Ember, emlősállat> egymás után lépve helyét változtatja. ® Bukdácsolva jár; gyorsan, lassan, sántikálva jár; fel-alá jár; ® körbe jár; jár a ® baba. A magad ® lábán járj! A gyermek már tud járni. A tornaórán tanultak meg helyesen járni.  A gazda jár, jár a barázdákon, … elmegy a gránicra. (Mikszáth Kálmán) Járok, tünődöm, állok, ujra járok. | És egyre hosszabb telekre várok. (Radnóti Miklós) || a. tárgyatlan (sport) Helyben jár: ugyanazon a helyen maradva, lépő mozdulatokkal emelgeti a lábát. || b. tárgyatlan <Ember, nagyobb állat> végtagjai segítségével helyét változtatja. Futva jár; három ® lábon jár; a kezén v. kézen jár: lábával fölfelé, fejjel lefelé fordulva, a kezével lépve változtatja helyét; négykézláb jár; tapogatódzva jár.  Mit néki [= a harmadfű csikónak] az étel …! megelégeszik ő a pusztai gyeppel, … Csak szabadon járjon. (Petőfi Sándor) Száguldva jártunk s most megpihenünk. (Ady Endre) A fán a levelek | lassan lengenek | … Egy hallgatag madár | köztük föl-le jár. (József Attila) || c. tárgyatlan (állapothatározóval) Vhogyan jár: járás közben meghatározott testtartása van. Egyenesen, görbén, lehorgasztott fejjel jár; mintha ® tojásokon járna.  Rántsd föl ezt a pár … cipőt … Aztán kényesen Járj benne. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) || d. tárgyatlan (átvitt értelemben) Járásában, cselekvésében bizonyos magatartása, viselkedése nyilvánul meg. Büszkén, kevélyen jár; nagy ® széllel jár; ® nyitott szemmel jár a világban; emelt fővel v. felemelt fejjel jár. Miért jársz olyan szomorúan? Szóláshasonlat(ok): úgy jár, mint egy ® anyakirályné; úgy jár, mint a ® páva.  Az én kezeim tiszták … fölemelt fővel járhatok. (Tolnai Lajos) || e. tárgyatlan Fenn jár: <beteg> nem fekszik v. már nem fekszik állandóan, rendsz. mert már gyógyulófélben van v. meggyógyult.  Ily irtózatos … állapotról, minőben én vagyok, fogalmam sem volt. Fenn járva, oktalan állati gyötrelmeket állok ki. (Tompa Mihály)
2. tárgyatlan Vhol hosszabb időn át vmely irányban haladva és gyak. visszafordulva v. több irányban lassan ide-oda menve mozog, ill. tartózkodik.  Járok az utcán. Lóg a kabátom. (Kosztolányi Dezső) [Külvárosi éj.] Elvtárs és spicli jár a csöndben erre. (József Attila) || a. tárgyatlan Folyton jön-megy (1); jár-kel. Szóláshasonlat(ok): (örökké) jár, mint (az) Orbán ® lelke; jár, mint ® zsidóban a fájdalom v. fájás v. szegedés.  Csak járt az utcákon, óraszám, olvasva a cégtáblákat és trafikba kitett újságokat, koptatva cipőjét. (Babits Mihály) || b. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Babonás hiedelem szerint kísértet, meghalt ember lelke> váratlanul, láthatóan v. érzékelhetően többször v. rendszeresen megjelenik vhol.  Már az éjnek e szakán Nyitva minden sirverem: Jár a lélek mind ahány. (Arany JánosShakespeare-fordítás) Új kisértet jár, harsog a hír, Ki jött nem éjfélkor, de nappal. (Ady Endre)
3. tárgyatlan és tárgyas Vhol v. (ritka) vmit jár: vhová elmegy v. elutazik, s ott, kül. rendes lakóhelyétől távol, egy ideig bizonyos céllal tartózkodik, utazik v. látogatást tesz. A minisztériumban járt; Pesten járt; külföldön jár; jártam a rokonaimnál; ® gólya járt náluk. Mikor jársz erre megint? Egy nagy kutya járt a kertben.  Jártam … dicső szép tájakon. (Petőfi Sándor) Jártam a zajos világot. (Tompa Mihály) A vén ligetben jártunk mi ketten … (Tóth Árpád) Nem jártam én Párist soha. (Juhász Gyula) || a. tárgyatlan Vhol, vmiben jár: vmely helyen, területen tartózkodik. ® Tilosban jár; (átvitt értelemben, vallásügy v. költői) a földön jár: földi életét éli. Ki járt a padláson?  Mind a három ifju pár Hű legyen míg földön jár. (Arany JánosShakespeare-fordítás)
4. tárgyas <Állandósult kifejezésekben:> részt vesz vmely céllal szervezett menetben. ® Búcsút jár vhova v. vkihez; keresztutat jár.  Hadat járnak, Ellene indulván cseh király császárnak. (Arany János) || a. tárgyas (átvitt értelemben) <Csak néhány szókapcsolatban:> vmit végigszenved. ® Golgotát jár; ® kálváriát jár.
5. tárgyas <Vmely táncot> lépéseivel, mozdulataival (ki)alakít v. előad; a tánc szabályai szerint mozog; lejt, táncol. Csárdást, polkát, toborzót jár; táncot jár; a lassút járja; vitustáncot jár: betegesen rángatózik. Együtt járták a táncot.  Tíz városban sincsen párja, A táncot is könnyen járja. (népköltés) [A folyó] síma tükrén a piros sugárok (Mint megannyi tündér) táncot jártak. (Petőfi Sándor) Ősi magyar kedvvel és bájjal járta a világ legszebb táncát, a magyar lassú andalgót. (Tolnai Lajos) Fent, fent a csúcson … szent táncaikat Fürge manók riadva járják. (Ady Endre) || a. (tárgyas igealak tárgy nélkül) Járja: (vhogyan) táncol. Daliásan, szépen járja. Húzatta a cigánnyal, és kezdte járni.  Ilyen hatalmas volt Lehel vezér ajka, | Ugy járta a nemzet, amikép ő fujta. (Petőfi Sándor) Makrin kiáltja: „Tölts belé!” | Mig Detre járja kétfelé. (Arany János)
II. Menni szokott; többször v. rendszeresen megy.
1. tárgyatlan <Ember> gyalog v. vmely közlekedési eszköz segítségével többször egymás után, gyakran v. rendszeresen megy, közlekedik. Autón jár; gyalog jár; liften jár; lovon jár; villamoson jár a hivatalba; a tehén v. ökör ® faránál jár. Nagy biztonsággal jár a városban. || a. tárgyatlan <Ember, állat, közlekedési eszköz> vhova, vhol, vmerre, vhogyan, vmely időben rendszeresen megy, repül v. közlekedik. Erre szokott járni; vmilyen úton jár; görbe, sötét ® utakon jár; kitaposott ® úton jár; tilos ® utakon jár; új ® utakon jár; ahol a ® madár sem jár. Ezen az úton jár haza. Autóbusz nem jár ezen az útvonalon. Ehhez a forráshoz járnak a vaddisznók inni. A kacsák az árokba járnak fürdeni. A gólya a tóra jár békát fogni. A varjak seregesen járnak. Mifelénk nem járnak farkasok.  Ez a csárda nevezetes, Gólya jár rá, nagy kelepes. (Vörösmarty Mihály) Ide járnak szomszéd nádasokból A vadlúdak esti szürkületben. (Petőfi Sándor) Este, ha hazamentünk, én is arra mentem, úgy tettem, mintha nekem szabad volna arra járni, amerre akarok. (Móricz Zsigmond) || b. tárgyatlan Vhova jár: <személy> meghatározott céllal, rendszeresen megy vhova. ® Fuvarba jár; gyárba jár; ® hivatalba jár; piacra, színházba jár; aratni, úszni jár; az ® iskola mellé jár. Együtt jártunk fürödni. Én is oda járok dolgozni, ahol te vagy. A Nemzeti Színházat szeretem, mindig oda járok. Oda megy, ahova a ® király is gyalog jár.  Itthon napszámba kellett járniok. (Mikszáth Kálmán) Társaságba évek óta nem járt. (Kosztolányi Dezső) Majd ő is fog járni a piacra … (Móricz Zsigmond) || c. tárgyatlan Jár vkihez: a) rendszeresen felkeresi, gyakori vendég nála. Régóta jár hozzánk.  Mert hozzá se járnak, ő se jár sehova. (Arany János) Vendég nem járt hozzánk. (Gárdonyi Géza) Hozzánk sokan jártak, egész kaszinó volt a házunk. (Móricz Zsigmond) b) (bizalmas) rendszeresen fölkeresve őt, udvarol neki; jár a lányhoz. || d. tárgyatlan Jár a házhoz: látogatja a házat; rendszeres vendége a háznak, gyak. udvarlás céljával.  Timót azalatt is járt a házhoz … (Csiky Gergely) || e. tárgyatlan Vmire jár: vminek a használatáért, élvezéséért v. vkinek a kedvéért rendszeresen elmegy vhova. ® Ágyra jár; vkinek (lánynak, nőnek) az ® ablakára jár; vkinek a konyhájára jár: rendszeresen étkezik vkinél. Reggeltől estig a cukorra jártak a gyerekek.  Ott állott … a paszuj, jó nagy fazékkal, arra jártak. (Móricz Zsigmond) || f. tárgyatlan Vkinek a nyakára jár: kérésével sorozatosan felkeres vkit; nem hagy nyugtot neki.  Mindennap a nyakára jártam. (Jókai Mór) || g. tárgyatlan (ritka) Rám, rád, ránk, rátok, rájuk jár: kérésével zaklatva gyak. felkeres engem, téged, minket, titeket, felkeresi őket.  Nekünk kellett a templomot felépítenünk. Most is jár ránk az ács, pallér a toronyfedél áráért. (Jókai Mór)
2. tárgyatlan (Vhova) jár: vmely iskolának, vmelyik osztálynak a tanulója. Általános iskolába, gimnáziumba, technikumba jár; elsőbe, másodikba jár; egyetemre, főiskolára jár; ® faiskolába járt; vki ® alatt, ill. ® fölött jár. Együtt jártam vele nyolc évig. Régi iskola, én is oda jártam.  Elekes két osztállyal járt fölötte az egri gimnáziumban. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben) Iskolába jár vkihez: tanul vkitől. Járhatnál hozzá iskolába.  Én ipamhoz oskolába járok. (Vas Gereben) [Gyöngyösi] nyelvre nézve felölelte az egész akkori nyelvet … E részben a … költő még most is járhat hozzá iskolába. (Arany János) || b. tárgyas <Iskolát, iskolai osztályt> tanulás végett rendszeresen látogat, ill. végez. Kétszer jár: ismétel <vmely osztályt>. Felsőbb iskolát járt. Négy elemit járt. Most járja az egyetemet. A negyedik osztályt járja. A nyolcadikat együtt jártuk.  Latin iskolákat … járt Besztercén. (Mikszáth Kálmán) Mennem kellett messze, Járni idegen iskolát. (Tóth Árpád)
3. tárgyatlan (ugyanannak a szónak -ról, -ről és -ra, -re ragos alakja mellett) <Egyik helyről a másikra> megy; bizonyos céllal egymás után mindegyiket felkeresi. Faluról falura, házról házra jár. Együtt jártak városról városra.  Járt faluról falura a … kéregető rongyos levéllel. (Tolnai Lajos) Koldus lett, s tarisznyával jár küszöbről küszöbre. (Mikszáth Kálmán)
4. tárgyas <Személyeket, családokat, helyiségeket, helyeket> egymás után felkeres; sorra látogatja őket. Sorra jár vkit, vmit; járják a falvakat; a rokonokat járja; az üzleteket járja. Sorba járta a városokat. Együtt járják a szomszédos házakat.  Ali aga délben a főurak házát járta sorra. (Gárdonyi Géza) Templomokat jártak, hűvös, félhomályos csöndességet. (Babits Mihály) || a. tárgyatlan és tárgyas Járnak vhova v. (ritka, régies) járnak vmit: sokan elmennek vmely helyre, sokan felkeresik, megfordulnak ott. Csodájára járnak. Járnak ebbe a cukrászdába?  Híres fürdőhely; nagyon járják az angolok. (Jókai Mór) || b. tárgyas (átvitt értelemben, ritka) <Villám, lövedék, bomba vmely területet> sűrűn ér, belep, ellep.  [A sziklák] tetejét villámok erőszaki járják. (Vörösmarty Mihály) Ezt a részt különösen járták a bombák. (Jókai Mór)
5. tárgyas Vki jár vmely területet: <gyalog v. közlekedési eszközön> többször is több helyen végigmegy rajta, kül. vmely céllal, vmit keresve. Járja az erdőt; a falut járja; járja a határt; járja az országot: az országnak sok helységét, vidékét felkeresi; (a)mióta járja a világot: (átvitt értelemben is) amióta az emberek között forgolódik, amióta a maga emberségéből él.  Ezt a kerek erdőt járom én. (népköltés) Mert mióta járom a világot, Bolygó lábam száz tövisre hágott. (Petőfi Sándor) A fiúk … lányokkal járják a buja erdőket. (Gelléri Andor Endre) || a. tárgyas (népies) Vmi jár vmely területet: háziállat rendszeresen legel rajta. A marhák a tarlót járják. || b. tárgyas (átvitt értelemben is) Vmely utat jár: vmely úton halad v. szokott haladni. Új utakat jár: új módszereket alkalmaz.  A nagyobb rész sokáig járta a régi utat. (Vas Gereben) Magyar bolondoknak Bolond útját járom. (Ady Endre) || c. tárgyas (ritka, költői) Gondolatban bebarangol vmit.  Mit nekem te zordon Kárpátoknak | Fenyvesekkel vadregényes tája! | Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet nem járja. (Petőfi Sándor) || d. tárgyatlan Vhol jár: a valóságtól elszakadva vmilyen világot elképzel magának, és azt képzeli, hogy abban él. Ábrándokban, álomvilágban jár; a ® holdban jár.
6. tárgyatlan Vmi után jár: vminek a megnyerése, megszerzése v. vminek az elintézése érdekében fáradozva, többször, több helyre is elmegy. Vö.: utánajár. Dolga ® után jár; ügye után jár; állás után jár; pénz után jár. Barátjával együtt jár lakás után. || a. tárgyatlan Vki után jár: a) főleg férfi nőnek, ill. nő férfinak kegyét keresi, igyekszik meghódítani. A lány tudni sem akart róla, hiába járt utána. b) fáradozva igyekszik vkinek a munkáját, szolgálatát a maga számára megszerezni, igénybe venni. Munkatársak után jár.  Járt utánam három falu legénye. (népköltés) Tégy fogadást nyomba Hogy utánam nem jársz. (Arany János) || b. tárgyatlan (népies) Vmiben jár: vmely ügy elintézésében fáradozva megy el egy v. több helyre. ® Abban jár (, hogy…); küldetésben jár; rosszban jár: rossz dolgot művel. Nagy dologban járok.  Hol időz, miben jár? mit vehetél észre? (Arany János) El ne mondd senkinek a világon, hogy miben jársz. (Mikszáth Kálmán) || c. tárgyatlan Végére jár vminek: kipuhatol, felderít, kinyomoz vmit; (ritka) végére jár a pénznek: elkölti, eltékozolja a pénzt.  Tudom minden csínját, mert végére jártam. (Arany János) Se enni, se inni, se aludni nem tudott addig, amíg ennek a végére jár. (Mikszáth Kálmán) || d. tárgyas (régies, költői) Vmit jár: vminek a kipuhatolásán fáradozik.  Rómába sokan már nagy-búcsura mennek, … S mind azt tudakolja, azt járja ezentul: Ki, mikor, minémű alkalommal indul? (Arany János)
7. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Egymásnak adogatott tárgy> sorban mindenkihez eljut. ® Körbe jár. A korsó kézről kézre járt.  Jó borokkal töltett … pohárok | járjanak mi közöttünk. (Balassi Bálint) Egy album … kézről kézre járt. (Tolnai Lajos)
8. tárgyatlan <Szél> hosszabb ideig v. többször fúj; fújni szokott. Mostanában viharos szelek járnak.  Az idő estére hajlott, és szél kezdett járni a kukoricában. (Tömörkény István) Kóbor kutyaként jár a szél. (József Attila) Alig mozgó szél járt az utcákon. (Gelléri Andor Endre)
9. tárgyatlan <Megrendelt újság, folyóirat> az előfizető címére rendszeresen (meg)érkezik. Két újság jár neki.  Járnak oda pesti újságok is? (Gárdonyi Géza)
III. tárgyatlan Meghatározatlan v. többféle irányban halad, v. haladásában vhol tart.
1. Vhol jár: gyalog v. közlekedési eszközön haladó személy útja éppen arra visz. Süppedős talajon jár. Sűrű erdőben jártak. Hol jársz itt, ahol a ® madár se(m) jár?  Hol jársz, közelében ily veszedelemnek? (Arany János) || a. Vmerre jár: <haladásának bizonyos, rendsz. előrehaladott szakaszában, időpontjában> útja vmely helyen visz el. ® Árkon-bokron túl jár; itt nem jó helyen járunk: a) itt nem találjuk meg azt, amit keresünk; b) eltévedtünk; ® közel jár vmihez. Pest alatt jártunk. Már a város közelében jártak. Már messze járt a határtól.
2. <Vmely anyagban> tovább halad úgy, hogy benne van, v. többé-kevésbé beleér. A levegőben jár: (átvitt értelemben) képzelt világban él; nincs tisztában a valósággal; térdig jár a sárban. Az eke mélyen jár a földben.  Itt, a praxisban kell megtanulni, minő az élet. Itt nem lehet a levegőben járni. (Vas Gereben) Hé, kocsis, … micsoda dolog az, hogy a lovak térdig járnak a szénában? (Móricz Zsigmond) || a. <Közlekedési eszköz> vhol meghatározatlan irányban előrehalad. A hidroplán vízen is, levegőben is tud járni. A kocsi göröngyös úton járt, elferdült a tengelye.
3. <A Nap> látszólagos pályájának vmelyik szakaszán van. Alacsonyan jár a nap.  Már ugyancsak magasan jár a nap. (Jókai Mór) A nap már lent járt, s bíborvörösre festette a páfrányok húsos leveleit. (Mikszáth Kálmán)
4. (átvitt értelemben) Vhol jár: <tekintet> vkin, vmin végighalad; vmely irányban figyel. ® Körbe jár a szeme, tekintete, pillantása. Folyton a lányon járt a tekintete.  Szemeim ott járnak, ahol nekik tetszik. (Petőfi Sándor) A beszállongó [= beszállingózó] utasokon járt a szemem. (Gárdonyi Géza)
5. (átvitt értelemben) Vhol, vmin, vkin jár az esze, gondolata: vmely tárggyal, vkivel gondolatban, képzeletben hosszabban v. rendszeresen foglalkozik; vmire, vkire gondol; vmin töri a fejét. ® Hol jár az esze?; ® máshol jár az esze; nem itt jár az esze. Már a lányokon jár az esze. Azon jár az esze, hogy …  Nem sejtett semmit – de gondolata mindig rajta járt. (Mikszáth Kálmán) Mindenkinek azon járt az esze, hogy ugyan mikor megyünk hazafelé, szép Magyarország felé. (Tömörkény István) Szórakozott volt, nem figyelt az órákon … : az esze máshol járt. (Babits Mihály) || a. Vmi jár az eszében v. a fejében: vmin tűnődik; vmire gondol. Mi jár az eszedben?  Kinn az utcán házunk előtt Játszottam a porban, Már ott az járt a fejembe: Ha belőlem király lenne! (Petőfi Sándor) Hol tartják azt a találkozót? … Ez a gondolat járt a fejében. (Jókai Mór)
6. (ritka) <Ügy> elintézés végett vhol van.  Mialatt „ez a dolga” a király tábláján járt, meghalt. (Mikszáth Kálmán)
IV. Rendszeres v. folyamatos mozgásban van.
1. tárgyatlan <Közlekedési eszköz> üzemben van; közlekedik. A vonatok ma nem jártak. A villamos már jár. || a. tárgyatlan <Egy v. több közlekedési eszköz> vhol ide-oda haladva, ill. egymást váltogatva, folyamatos mozgásban van. Autók járnak a házunk előtt. Egy motorcsónak járt a fürdőház körül.  Repülőgépek járnak az égen. (Kosztolányi Dezső)
2. tárgyatlan <Gépi szerkezet> szabályos mozgását végzi. Jár a malom; jár a motor; jár az óra; ® körbe(n) jár; ® jól jár; ® rosszul jár; ® előre jár.  A faliórát … eladták, de nem baj, hogy eladták, mert úgysem járt. (Tömörkény István) Az óra jár, a pillanat szalad. (Juhász Gyula) || a. tárgyatlan <Szerszám v. kéz bizonyos módon> a munkához szükséges mozgást végzi. Gyorsan járnak a kaszák. Ügyesen jár a keze. Bizonytalanul jár a kapa a kezében. || b. tárgyas (népies) <Malom> vmit őröl, vmivé őröl. A malom lisztet, sót jár.  A malomnak nincs kereke, Mégis lisztet jár. (népköltés)
3. Vmit jár: vmibe belehatol v. képes belehatolni.  Nyilat ugyan, kopját szórnak vala rája, Hanem úgy kell lenni, hogy a nyíl sem járja. (Arany János) Nap nem járja, szél kerüli. (Tolnai Lajos)
4. tárgyatlan (ritka, régies) <Lövedék, kilőtt tárgy bizonyos távolságra> eljut.  Nincs kopja, nyil, onnét mely annyira járjon. (Arany János)
5. (tárgyas igealak tárgy nélkül) (ritka, régies) Mozgásban, működésben, körforgásban van.  Járta már a kancsó isten igazába. (Petőfi Sándor) A malmom is megállt, nem járja a garat. (Jókai Mór)
6. tárgyatlan <Testrész v. abban tartott tárgy> nincs nyugvásban; folyton mozog. Jár a keze; jár a lába; jár a szája: a) (kissé durva) fölöslegesen v. értelmetlenül beszél; b) (ritka, bizalmas) beszél; c) mozog a szája; (bizalmas, durva) ne járjon a szád!: ne beszélj, ne fecsegj!; jár a szeme: figyelmesen v. kíváncsian nézelődik. Amikor magyaráz, folyton jár a pálca a kezében. Szóláshasonlat(ok): jár a keze, mint a ® motolla v. mint a ® cséphadaró; jár a szája, mint a ® kereplő v. mint a ® szélkelep.  Ha iszik, hát jár a nyelve, Jár a lába. (Petőfi Sándor) A két keze úgy jár, mint a motolla. (Mikszáth Kálmán) Egész nap jár az emberek szája. Az ördög tudja, miről fecsegnek mindig. (Krúdy Gyula) || a. tárgyatlan Vhol jár: mozgás közben sűrűn érint vmit. Vhol jár a keze: tapogat vhol; babrál. Hol jár a kezed?  Rajta járt a keze, mégsem lelte csatját. (Arany János) Más emberre nem merte rábízni, hogy borotvával járjon a torka körül. (Jókai Mór) || b. tárgyatlan (tájszó) <Szív, vér> úgy működik, hogy ennek külsőleg látható, érzékelhető nyoma van; dobog, lüktet. Nézd, hogy jár a szíve.  A kínok is már mind elfáradának, Elfáradának engem bántani … Olyan nehéz és oly hideg halottak! Fagy tőlök vérem, csak alig hogy jár. (Petőfi Sándor)
7. tárgyatlan <Levegő, légvonat> mozgásban van; cserélődik. Nyisd ki az ablakot, hadd járjon a levegő.
8. tárgyatlan (átvitt értelemben, régies) <Pénz, nóta> forgalomban van; kelendő.  Volt német bankó, magyar bankó; mind a kettő járt. (Jókai Mór) Itt … nem az a nóta jár. (Tolnai Lajos)
9. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Hír, mondás> szájról szájra terjed. Híre jár, hogy …: az a hír terjed(t el), hogy …  Számos példabeszédet ismerek, mely a nép ajkán sokkal hangzatosb alakban jár, mint a gyűjteményekben olvasni. (Arany János) Állandóan olyan hírek jártak, hogy a város lakossága … bennünket fel akar koncolni. (Kuncz Aladár) Híre járt, hogy a csodapalotát háborús freskók díszítik. (Móra Ferenc) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Vmit jár: <hír> vmely területen v. társadalmi körben kering. Az a hír járja a várost.  Oly sok bitang hír járja udvarát, Hogy nem maradhat békében miattok. (Vörösmarty Mihály)
10. (tárgyas igealak tárgy nélkül) (csak 3. személyben) (átvitt értelemben) Járja: divatban, szokásban, forgalomban van. Ez a hír járja: azt híresztelik; az a hír terjed(t el); híre járja, hogy …; furcsa világ járta; az a ® nóta járja.  E tájt … szigorú élet járta a kolostorban. (Mikszáth Kálmán) Minden hajón az olasz beszéd járja. (Gárdonyi Géza) Ha máskor a pipa járja is, de a városból jövet szivar dukál. (Tömörkény István) || a. (tárgyas igealak tárgy nélkül) Járja: <vmilyen cselekvés, tevékenység> (nagyban) folyik. Járja a játék, mulatozás, nótázás, tréfálkozás.  Tanyában járja alsós és tarokk. (Babits Mihály) || b. (tárgyas igealak, tárgy nélkül) (átvitt értelemben) Járja: <bizonyos helyen v. alkalommal a társadalmi illem szabályai v. a szokás szerint> éppen megfelel; helyénvaló. Nem járja v. ez már mégsem járja: nem helyénvaló; nem helyes; helytelen; nincs rendjén; nem illik. Az ilyen ruha csak estélen járja.  Ez nem járja a kaszinóban – tüzelt …, monoklijával hadonázva. (Mikszáth Kálmán)
11. tárgyatlan (átvitt értelemben, játék) <Lap, kártya> osztáskor bizonyos módon, bizonyos összeállításban jut vkinek. Jár v. jól jár a kártyája, lapja: jó lapokat kap; rosszul jár a kártyája, a lapja: rossz lapokat kap.  Folyvást vesztett. A kártya is oly szeszélyesen járt rá nézve, mint még soha. (Jókai Mór)
12. tárgyatlan (átvitt értelemben, bizalmas) Vmilyen idő jár: a) vmilyen időjárás van v. szokott lenni. Szép idő jár mostanában.  Még szép napos idők jártak, de esténként már hűvöskés volt a levegő. (Gárdonyi Géza); b) vmilyen helyzet van v. tart bizonyos ideig. Rossz idők jártak akkor. Más idők járnak most.  Távol a falutól… Egy száraz kútágas Bámészkodik. | Míg jobb idők jártak Feje fölött, Kútjánál sok edény Megtöltözött [= megtelt]. (Vörösmarty Mihály) Furcsa idők jártak. (Eötvös Károly) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben, bizalmas) <Időjárási jelenség> bizonyos ideig gyakran előfordul; gyakran van. Itt nagy esők jártak májusban.  Itt a hegyen még dér sem jár. (Jókai Mór) Ekkor már derek jártak, s hideg volt. (Móricz Zsigmond)
V. tárgyatlan (kül. mód- v. társhatározóval) Vhogyan cselekedni, működni, lenni szokott; vmilyen helyzetben, állapotban van.
1. Huzamosabb ideig vhogyan, vhol halad, tartózkodik v. szokott lenni. Vkivel jár: a) együtt szokott lenni vele; b) udvarol neki; c) (átvitt értelemben) <dolog, állapot> bizonyos ideig folyton vele van, kíséri; vkinek az inában, nyomában, sarkában jár: szorosan követ(ni szokott) vkit; ® sülve-főve együtt járnak.  Bú kél velem, bú jár velem. (Kölcsey Ferenc) Egy … aga jár a nyomotokban húsz szpáhival. (Gárdonyi Géza) || a. (átvitt értelemben) Vhol, vmin jár: cselekvésében vhogyan halad. (1945 után, sajtónyelvi) Élen jár: <főleg gazdasági v. politikai téren> a legkiválóbb teljesítményt nyújtja, <vmilyen vonatkozásban> vezető szerepet játszik; elöl jár (vmiben): vmely feladat teljesítésében, eredmény elérésében az elsők között van, több v. jobb a teljesítménye, mint másoké; elöl jár vmilyen példával: úgy cselekszik, viselkedik, hogy ezzel a többieket hasonló cselekvésre, viselkedésre buzdítja; élen jár a munkaversenyben, a tervteljesítésben, a választási agitációban; a maga v. a saját ® lábán jár; nyomában jár vkinek: <a munkában, teljesítményben> szorosan mögötte halad; vkinek a nyomain v. nyomdokain jár: mint példaképet követi, ugyanazon az úton halad.  Ifjú korától fogva megszokta, hogy csak a maga lábán járjon. (Tolnai Lajos)
2. Vhogyan, vmivel jár: bizonyos módon öltözködik. Vmiben jár: vmit visel; csizmában, feketében, nadrágban jár; fedetlen fővel, hajadonfővel, mezítláb, rongyosan jár. Szóláshasonlat(ok): úgy jár, mint a ® páva.  Én gyászban járok, bánatomnak Sötét ruháját viselem. (Tompa Mihály) Nem járt divatosan, de nem is akart. (Gárdonyi Géza) A férfiak itten kopottan, lomposan járnak. (Kosztolányi Dezső) Miért jársz … még most is szalmakalapban? (Móricz Zsigmond) || a. Vmivel jár: a) huzamosabb időn át vmilyen külseje van, vmi mutatkozik a testén v. a ruházatán; piros orral jár; ökölnyi daganattal jár. Sokáig járt ezzel a folttal a kabátján. b) vmit rendszeresen magával hord; pisztollyal, táskával jár.
3. <Állandósult kapcsolatokban:> bizonyos állapotban van. ® Jegyben jár v. mátkaságban jár (vkivel).  A szobaleánytól tudom, hogy jegyben … jár a kisasszonnyal. (Jókai Mór) Valami Kovács Maris nevű érdemes hajadonnal járt mátkaságban. (Mikszáth Kálmán)
4. <Gépezet, mechanikus berendezés vmilyen módon> mozgatható, forgatható v. nyitható, csukható; működik. Csavarra, rugóra jár; befelé, kifelé jár; kilincsre, kulcsra jár; könnyen jár.  Van kifelé innen földalatti járat … Sarkon lefelé jár tetemes kőtábla S útat nyit … az ellen, a halál torkába. (Arany János) || a. <Testrész, ész vmilyen módon> működni szokott. Gyorsan jár a keze; nehezen jár az esze; gyorsabban jár a nyelve, mint az esze: meggondolatlanul szokott beszélni.  Annyira … az esze nem jár, hogy … két vetélytársat is gyanítson. (Jókai Mór)
5. <Személy> vmi szerint él v. szokott cselekedni. A maga esze után jár. || a. (elavult) Vmely példán, tanácson jár: vmely példát, tanácsot követ.  Kiket ő dorgál … derekabbak lesznek idővel … ily embernek járva tanácsán. (Arany JánosArisztophanész-fordítás)
6. <Állandósult kapcsolatban: személy> bizonyos céllal cselekszik. Kedvében jár vkinek: (mindent) vkinek a kedve, tetszése szerint tesz; vmiben kedvére jár vkinek: vmit vkinek a kedve szerint cselekszik v. intéz; kezére jár vkinek: <munkájában> készséggel támogatja; segítségére van.  Járj mindenben kedvére! ne mondj neki ellent. (Jókai Mór) Járjon kezére a szerkesztő úrnak. (Tolnai Lajos)
7. (átvitt értelemben) Vmivel jár: vmivel együtt szokott előfordulni, mert összefügg vele; vmit okozni szokott; vmi együtt jár vele. Sok bajjal jár; gonddal, nehézséggel jár; ® karöltve jár vmivel. A gombamérgezések jellegzetes tünetekkel járnak. Ezzel a foglalkozással sok nehézség jár.  Az eső, az eső Villámlással jár. (Petőfi Sándor) A hadjárat … sok irkafirkával jár. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben) <Vmely állapottal> kísérő körülményként, jelenségként velejár. Ezzel az állással nagy fizetés jár. Ez a betegség már az öregkorral jár. || b. (átvitt értelemben) Vmivel jár: vmi mint következmény származik v. szokott származni belőle. Eredménnyel jár: eredménye van; súlyos következményekkel jár. Figyelmeztetése haszonnal járt.  Minden dologgal jár valami; mindennek megvannak a természetes következményei. (Mikszáth Kálmán) Ha vad a ló, fiatal, … azt megfogni, legyőzni, megszelídíteni … nagy lelki izgalmakkal jár. (Móricz Zsigmond) || c. (átvitt értelemben, nyelvtudomány) Vmely szó vmivel jár: vmely szó egy másik szónak vmely meghatározott nyelvtani alakjával együtt használatos. Ez az ige részeshatározóval jár. Ez az orosz elöljáró birtokos esettel jár.
8. (átvitt értelemben) <Mint vminek a tartozéka v. vkit megillető rész> adandó, fizetendő. Vmihez jár: <kiegészítésként, tartozékként> vmivel kapcs., azzal együtt adják; vkinek vmi jár: <bizonyos megállapodás alapján> fizetendő neki vmi; vkit megillet vmi. ® Csipisz jár neked! Ehhez a köpenyhez egy csuklya is jár. Még tíz forint jár neki. Tőlünk is jár neki pénz. A jövő hónaptól jár neki a fizetés. (szójárás) Egy ® dénár, két dénár, neked semmi se jár.  Egy közös jó van, miből Egyenlően jár mindenkinek A rész. (Petőfi Sándor) Jómódú ember volt, … neki is fényes temetés járt. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben) Vmiért vmi ellenértékül mint bér esedékes, fizetendő. Mennyi jár érte? Ezért a munkáért külön díjazás jár.  Élet életért jár. | Nevezd meg üldözőmet s elmehetsz. (Vörösmarty Mihály) Csak nagy munkáért jár ez a dicsőség! (Petőfi Sándor) || b. (átvitt értelemben) <Büntetés> a törvény szerint ki van szabva. A kihágásért pénzbüntetés jár. Ezért tíz forint jár: tíz forintot kell ezért büntetésül fizetni. Nagyobb lopásért a középkorban halálbüntetés járt. Ezért akasztófa járna. Az ilyen gyilkosságért tíz évi börtön jár.  Átugrott kelmed a garádon, azért pedig jár öt forint. (Vas Gereben) || c. (átvitt értelemben) Vmi után jár vmi: vmely tényállás, körülmény v. bizonyos mennyiség megléte alapján esedékes, jogos vmi. 14 000 szavazat után járt egy mandátum. Húsz tanuló után járt egy ingyenjegy.
VI. Halad, történik, v. haladásában, változásában vhol tart.
1. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Idő> halad; múlik, telik. ® Ólomlábon jár.  Másként jár most az idő, Mióta már enyém ő. (Kisfaludy Sándor) Az idő jár, s ő csak megvan. (Vörösmarty Mihály) Jár, jár az idő és mégse halad. (Vajda János) || a. tárgyatlan (alany nélkül is) (átvitt értelemben) Vmi felé v. vmire jár: (az idő) bizonyos időpont, időszak felé tart, közeledik. ® Későre jár (az idő); vmihez ® közel jár; négyre az óra; az idő őszre jár; éjfélre jár; ® estére jár az idő; ® reggelre jár az idő; délre v. dél felé járt az idő. Május felé járt, amikor … Már tíz órára járt az idő.  Vége felé járván a fagyos december, Decembert [= décbundát] hordoz már magán minden ember. (Csokonai Vitéz Mihály) Már vége felé jár az éjszaka. (Petőfi Sándor) A fecske elszállt, késő őszre jár. (Kosztolányi Dezső) || b. tárgyatlan (átvitt értelemben) Vhol jár az idő: vhol tart az idő; éppen bizonyos időszak van.  November végén járt már akkor az idő. (Gárdonyi Géza)
2. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Bizonyos ideig tartó esemény, folyamat vhol, vmely mozzanatnál> tart. Az előadás a vége felé járt.  Már a darab közepén Járván, – nagy marha mondatot tizenkettőt kivága. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) Az ebéd vége felé járt. (Jókai Mór)
3. (tárgyas igealak tárgy nélkül) (átvitt értelemben) Éppen folyamatban van; soron van. Vidám nóta járja. Éppen nagymosás járta.  Vége járta már az alkonyatnak. (Petőfi Sándor)
4. tárgyatlan (átvitt értelemben) Vhányadik évben jár: vhányadik életévét tölti. Hetvenedik évében jár.  Miklós a tizedik esztendőben járván, Kimúlt szegény apánk. (Arany János) Már a hetvenbe járt, de mégis csak úgy hítták … ifjú asszony. (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben) Vhol jár: személy időben lefolyó események bizonyos szakaszánál tart; vmely időszakban van. Már a végén járunk a munkának.  Hiszen a tél elmúlt, tavasz fele járunk. (Arany János) [A vendégek] akkor jártak a vacsora vége felé. (Jókai Mór) || b. tárgyatlan (átvitt értelemben v. ritka, kissé pongyola használatban) <Szellemi v. társadalmi jelenség> fejlődésének vmely szakaszában van, vhol tart. A technika már ott jár, hogy …; ® gyermekcipőben jár.
5. tárgyas (átvitt értelemben) <Néhány szókapcsolatban.> Az utolját, az utolsó(já)t, a végét v. a végsőt járja: a) <főleg fogyó anyag> a végénél tart; fogytán van; b) <ember, állat> haldoklik, kimúlóban van. A ® bolondját járja.  Rossz karban találta szegénykét. Éppen az utolsóját járta. (Mikszáth Kálmán)
6. tárgyatlan (átvitt értelemben) Vhol, vmi körül jár: <változó, gyak. növekvő mennyiség, összeg> bizonyos nagyság körül van. A kiadások ezer forint körül járnak. Hatvan forint körül jár az ára. A termelés akkor még messze járt a maitól.
VII. tárgyatlan (átvitt értelemben) Vhogyan jár: <személy életének során v. cselekvése, viselkedése folytán> vmilyen helyzetbe, állapotba, bizonyos körülmények közé kerül. Csúful, furcsán jár; ® jól jár (vmivel v. vkivel); rosszul, szerencsésen, szerencsétlenül jár; ® pórul jár; úgy jár, hogy …; úgy járt, mint …; így jár az, aki … Én is így jártam.  Igy jár a szűcs, szabó, s minden mesterember, Kiket jó haszonnal biztatott december. (Csokonai Vitéz Mihály) Elnyerte jutalmát, … A mátkai gyűrüt … Örvend neki a hős: azt hiszi, jól jára. (Arany János) Úgy jártunk, mint az egyszeri ember a feleségével. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben, népies) Jól járt: jó neki, hogy meghalt.  Fia elébb meghalt, azután született. | „Beh jól járt szegényke!” – Imre búsan szóla. (Arany János) Kevesen siratták meg; legtöbben azt mondták: „Jól járt szegény, Isten nyugtassa meg!” (Jókai Mór) || b. Vki, vmi vhogyan jár: vmilyen sors vár rá.  De jaj, csak így jár minden az ég alatt! (Berzsenyi Dániel)
Szólás(ok): ld. lélek, rúd, sróf, tojástánc. Közmondás(ok): Lassan járj, tovább érsz: lassan, megfontoltan előbb célhoz érhetünk.
Igekötős igék: általjár; átjár; bejár; eljár; feljár; félrejár; hazajár; keresztüljár; kijár; körbejár; körüljár; közbenjár; lejár; megjár; odajár; összejár; rájár; széjjeljár; szertejár; szétjár; túljár; utánajár; végigjár; velejár; visszajár.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT