jácint [1]
jácint [1] főnév -ot, -ja
A liliommal rokon kerti v. szobai növény; erősen illatos, lila, fehér v. rózsaszínű, dús, fürtös virágzata van (Hyacinthus orientalis). Kerti jácint. A jácintok, tulipánok piros csíráikat dugdosták elő a virágágyakból. (Jókai Mór) || a. Ennek levágott v. leszakított virága. Egy csokor jácint. Gyenge jacintot, fris violát koszorúba kötöztök … (Vörösmarty Mihály) Agg nénikék úgy szagolgatták a jácintot, mintha azonnal megszépülnének tőle. (Kosztolányi Dezső)
Szóösszetétel(ek): jácintcsokor; jácinthagyma; jácintszín.
jácintos.
