ír [1]
ír [1] ige -t, -jon
I. Betű(ke)t v. más jel(ek)et rajzol.
1. tárgyas <Személy, beszédnek, számoknak, zenei hangoknak a jelölésére haszn. v. ritk. más egyezményes jeleket> vmely eszközzel erre alkalmas felületen létrehoz, látható alakban rögzít. Vö.: odaír (1). „L” betűt, számjegyeket, hangjegyeket ír; ® tükröt ír; vhova, esetleg vmin ír vmit; ® feketekönyvbe ír vkit; füzetbe, könyvbe, papírra, táblára ír vmit; ® tisztába ír vmit; ceruzával, krétával, tintával ír vmit; (író)gépen v. (író)géppel ír vmit. Oda írd a neved, ne ide! E tintával … japán betűket írnék | s egy kacskaringós, kedves madarat. (Kosztolányi Dezső) Ime, hát megleltem hazámat, | a földet, ahol nevemet | hibátlanul írják fölébem, | ha eltemet, ki eltemet. (József Attila) || a. (tárgy nélkül) Ilyen tevékenységet végez v. szokott végezni. ® Folytatólag ír; gondosan, lassan, gyorsan, szépen ír; ceruzával, tollal ír; (író)gépen v. (író)géppel ír; ® vakon ír. Ezen a papíron nem tudott tollal írni. Nem irok, nem olvasok. | Én magyar nemes vagyok! (Petőfi Sándor) || b. tárgyas (tárgy nélkül is) Megvan az a képessége, hogy szavakat papírra vessen; ért a betűvetéshez. Ír és olvas. A gyerek még csak a kisbetűket írja. || c. Vhogyan ír vmit: <a helyesírás szabályainak v. a szokásnak megfelelően> vmely módon, bizonyos betűkkel v. írásjelekkel jelöl vmely szót v. szókapcsolatot. A „mély” szót ly-nal írják. A „részt vesz” szókapcsolatot két szóba írjuk. Nevüket két ss-el írják. (Vas Gereben) || d. tárgyas (tárgy nélkül is) Ehhez hasonló mozdulatokat végez, de a lerajzolt jel nem hagy maradandó nyomot. A levegőbe ír. Ujjával írt vmit az asztalra. || e. tárgyas (általános alanyt kifejező alakokban) (átvitt értelemben, kissé régies, választékos) <Időpontot megjelölő kifejezésekben:> Vhányadik évet írunk v. írtak: annyiadik év van, v. abban az évben történt (a szóban forgó esemény); 1842-t írtak akkor; vhányadikát írunk v. írtak: annyiadika van v. volt, annyi (volt) a nap kelte v. azon a napon történt. Ma május 10-et írunk. Íránk pedig abban az esztendőben 1847-et. (Jókai Mór)
2. tárgyatlan <Arra alkalmas eszköz> úgy működik, hogy ennek eredményeként egyezményes jelek lesznek láthatókká a megfelelő felületen. A ceruza vastagon ír. Nem ír a töltőtollam. Simán ír az írógép.
3. tárgyas <Vmely adatot, eseményt, gondolatot, érzést v. általában mondanivaló megörökítésére való művet> ilyen módon rögzít, hogy másokkal közölje v. hosszabb időn át fenntartsa. Beszámolót, leckét, levelet, regényt, színdarabot, verset ír; írva ® áll vhol. Rettenetes vitéz támadott belőle, … Védte az erőtlent, a királyt, országot; Csuda dolgairól irtak krónikákat. (Arany János) [Levél-féle Móricz Zsigmondhoz.] S ha a Lehetetlent nem tudtuk lebírni, | Volt egy szent szándékunk: gyönyörűket írni. (Ady Endre) Barátaim, ha rövid a papír, | az ember akkor apró verset ír. (Radnóti Miklós) || a. tárgyas (vallásügy, irodalmi nyelvben) Írva va(gyo)n: így van (megírva), ez áll a bibliában. Dolgozni fogsz, mert írva van: Aki nem dolgozik, ne is egyék. (Petőfi Sándor) Mert e nép eperszem volna haragjának, Boszuló karjától ugy elhullanának, | Mint a Sámsonétól, kiről irva vagyon, | Hogy ezer pogányt vert egy állcsonttal agyon. (Arany János) || b. tárgyas (főleg átvitt értelemben, választékos) Zászlajára, (ritka) lobogójára ír vmit: jelszavának választja, céljául tűzi ki. A közéleti tisztaságot írta zászlajára. Az országgyűlés elfogadta azt, amit a pesti közpiacok [= Pest közvéleménye] zászlóikra írtak. (Jókai Mór) || c. tárgyas <Zeneművet> papírra rögzítve alkot; szerez. Népdal-feldolgozásokat, operát, szimfóniát ír. || d. (tárgy nélkül) Írói műve(ke)t alkot, irodalmi tevékenységet fejt ki. Az ® íróasztal v. íróasztala számára ír; az ® íróasztalfiók(já)nak ír; szíve ® vérével ír. Fiatal korában kezdett írni. Már évek óta nem ír. Folyóiratokba szokott írni. Így ír, így érez, így él most barátod. (Berzsenyi Dániel) Dolgozni kezde, írt, Ugy írt, amint sugallta lelke. (Petőfi Sándor) || e. tárgyas (film, színház) Vkire ír: <szerepet, esetleg darabot> vkinek a színészi egyéniségére alkalmaz, v. ahhoz szabva alkot meg. Nem rád írták ezt a szerepet. A primadonnára írta az egész darabot. Úgy játszik, mintha (ő)rá írták volna a címszerepet. || f. tárgyas (átvitt értelemben, költői) Megörökít. Nem irom pennával, Fekete téntával, De szablyám élivel, Ellenség vérivel, Az én örök hiremet. (Zrínyi Miklós)
4. tárgyas (tárgy nélkül is) <Szerző> művében említ, mond vmit, szól, beszél vmiről. Cikkében azt írja, hogy …; nem ír arról, hogy … || a. tárgyas (tárgy nélkül is) <Nyomtatvány, újság, írásmű vmely mondanivalót> közöl, tartalmaz (vkiről, vmiről). Azt írja ez a regény, hogy … Az újságok sokat írnak arról, hogy … A lapok elismerően írnak róla. || b. tárgyas Levélben közöl vmit. Mit írt apád? Azt írta, hogy jól van. || c. (tárgy nélkül) Levélbeli üzenetet küld. Mikor írt utoljára apád? Egyszer sem írt, amióta elutazott. Írj, mihelyt megérkezel! Mert ne is írj inkább, hogysem bölcs gondolatokkal Terheld meg leveled s gyomrom. (Petőfi Sándor) || d. tárgyatlan Rám, rád, ránk, rátok, rájuk ír: írásban felszólít, utasít engem, téged stb. Vö.: ráír (2). Még bizony rám írnak egyszer, hogy olvassam össze az egész megye területén a fűszálakat. (Mikszáth Kálmán)
5. tárgyatlan (átvitt értelemben) Vmilyen módon, vmilyen stílusban fogalmaz. Homályosan, nehézkesen, szabatosan, világosan ír; támadó hangon ír. Föltevé magában, Hogy szép lágyan szelíden ír S olyan simán, hogy a censor keze Elsiklik rajta. (Petőfi Sándor) || a. tárgyatlan <Vmely nyelven> írásban (is) ki tudja fejezni gondolatait. Angolul csak olvas, de nem ír.
6. tárgyas <Állandósult szókapcsolatokban:> Vmire ír vmit (vkinek): vkinek a számláján elismer vmely követelést, v. azt megterheli vmivel, ill. (átvitt értelemben) vkinek vmit beszámít, betud. Vkinek a ® javára ír; vki számlájának a ® terhére ír vmit; vkinek a ® számlájára ír vmit; ® terhére ír vkinek vmit. Rovásra van írva minden, amivel valaha megbántottál. (Jókai Mór) || a. Vkire, vkinek a nevére ír vmit: vmely ingatlant a telekkönyvbe mint vkinek a tulajdonát jegyzi be. Irja örökségem kedves leányomra. (Arany János) [A telket] Gyurinak ajándékozta, mindjárt a nevére is írták. (Mikszáth Kálmán) || b. tárgyas (átvitt értelemben) Vkire, vmire van írva: világosan tükröződik rajta. Vö.: ráír (4). Rám, rád, ránk, rátok, rájuk van írva; vmi van írva az arcára: a) vmi mély nyomokat hagyott az arcán; b) vmely érzése, gondolata, szándéka tükröződik az arcán; nincs a ® homlokára írva. || c. tárgyas (átvitt értelemben) Mi van a csillagokba írva: mit hoz a jövő? Előbb megtudja, mi van azokba a magasan égő csillagokba írva. (Tolnai Lajos)
II. tárgyas (népies, régies) Fest, rajzol. Képet ír. Írni is ír az ember … a láda tetejére … szép lovakat, huszárokat. (Móra Ferenc) || a. tárgyas (népies) Festéssel, rajzzal díszít. Edényt, falat, tojást ír. Köntösén … arany ezüst hímmel Írva és kivarrva sok szép jeles címer. (Arany János)
Szólás(ok): ld. penna.
Igekötős igék: aláír; átír; beír; beleír; egybeír; elír; előír; felír; felülír; hozzáír; jóváír; keresztülír; kiír; körülír; közbeír; különír; leír; megír; odaír; összeír; ráír; teleír; túlír; végigír; visszaír.
Szóösszetétel(ek): gépír; gyorsír.
írható.
