igazítás
igazítás főnév -t, -ok, -a
Általában az igazít igével kifejezett cselekvés, művelet, eljárás; az a cselekvés, hogy vmit (el- v. meg)igazítanak.
1. Vminek helyére való (vissza)állítása, (vissza)helyezése, elrendezése. Vminek egyenesre, függőlegesre igazítása; vminek formába igazítása; órájának előre, hátra igazítása. || a. Vminek máshoz való alkalmazása, módosítása, azzal való összehangolása. Az órának a rádióhoz való igazítása; lépteinek társához való igazítása.
2. Vmely tárgynak, eszköznek kisebb mértékű alakítása, javítása, vmely kisebb hibájának, működési rendellenességének helyrehozatala. A kaptafa igazítása; a gép, a műszer, a zár igazítása. || a. (ruházkodás) Ruhának, ruhadarabnak viselője alakjára, méretére történő kisebb mérvű átalakítása. A ruha igazítása ötven forintba került. || b. (műszaki nyelv) Elhajlott v. eltorzult munkadarabnak a megmunkálás utáni egyengetése.
3. (népies, régies) Vkinek, vminek vmely irányba, vhová való irányítása, küldése. Az utasoknak a szállóhoz való igazítása; a vendégeknek a szobába igazítása.
4. (mennyiségtan) Öt tized, század stb. v. ennél nagyobb tizedes tört kiegészítése a következő egész számra. Öt tizednél igazítást vehetünk. Négy egész nyolc tized igazítással öt egész.
Szóösszetétel(ek): hibaigazítás.
igazítási.
