hord
hord ige -tam, -ott, -jon; -ani
I. Hosszabb ideig v. rendszeresen visz vhova.
1. tárgyas <Terhet, nehezebb tárgyat, (ritka) személyt> folyamatosan, ismételten v. foglalkozásszerűen, rendszeresen visz v. hoz vhova. Csomagot hord az állomásra; fát hord a pincébe; ® kezén hord vkit; zsákot hord a hajóra; könyveket hord a másik szobába; vizet hord a kútról. Hordd ide a krumplit! A téglát amoda kell hordani! Saját fogatával hordja az állomásról az épületanyagot. Május elsején autóbusszal hordják az embereket a gyülekezőhelyre. Mióta bevették mindenesnek az urasághoz …, hol fát aprít, hol vizet hord. (Gárdonyi Géza) Szenet és fát hord az iskolában, Kis nebulóknak némán melegít. (Juhász Gyula) || a. tárgyas (mezőgazdaság) <Terményfélét> a mezőről, földről folyamatosan hazaszállít, betakarít, v. nagyobb mennyiségben vhova gyűjt. A szalmát kazalba hordja. Szénát hord szegényke künn a béresekkel. (Arany János) || b. (tárgy nélkül) (népies) A keresztekbe rakott gabonát a szérűre szállítja, és asztag(ok)ba rakja. Holnap megyünk hordani.
2. tárgyas <Súlyt, terhet járás, menet közben> kezében v. testén visz; cipel. Egyes helyeken az asszonyok a fejükön hordják a piacra a kosarat. Nem te magad győztél, hanem a kor lelke – szabadság, Melynek zászlóit hordta dicső sereged. (Berzsenyi Dániel) Én is el tudom már sütni a puskát. – De hordani nem bírod, fiacskám. (Mikszáth Kálmán) Rabjaink a barmot hajtják, Szolgáink a sátrat hordják. (Babits Mihály)
3. tárgyas <Természeti erő> magával ragadva hurcol vmit. A hegyi patak kőtörmeléket hord a völgybe. A szél a szemembe hordta a havat. Te nem vagy méltó a szemétre, melyet Szemedbe hord a szél. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás) Az Ér … | Pocsolyás víz, sás, káka lakják | De Kraszna, Szamos, Tisza, Duna | Oceánig hordják a habját. (Ady Endre)
4. tárgyas (átvitt értelemben) <Személy vmely üzenetet> többször v. rendszeresen továbbít. Üzenetet hord kettejük között. Már alig győzte hordani az üzeneteket. (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyas (átvitt értelemben) <Hírt, pletykát> mindenkinek elmond; terjeszt. Az ember egyik háztól a másikhoz pletykákat hord. (Jókai Mór)
II. tárgyas Huzamosan magán visel v. kezében tartva magával visz.
1. <Vmely ruhát, ruhadarabot, díszt, jelvényt> rendszeresen magára ölt, ill. magára tesz, és benne v. vele jár; visel. Magán hord vmit; bőrkabátot, kucsmát hord; gyűrűt, jelvényt hord; fekete kesztyűt hord; barna ruhát hord. Mindig magán hordja a felöltőjét. Sportsipkát hordott, mélyen homlokába húzva, szürke, piszkos kendőt, melyet nyaka köré tekert, hogy ne fázzék. (Kosztolányi Dezső) Föltárult a … ládikó: … néhány ékszer is került ki belőle: egy régi násfa, amit Jolán már úgyse hordott … (Babits Mihály) || a. <Hajat, bajuszt, szakállt> visel. Rövidre nyírt, göndör haját gondosan elválasztva hordta. (Kuncz Aladár) || b. Vhogyan hordja a fejét: <járás közben> vmilyen fejtartása van. Büszkén, egyenesen, ferdén, lesunyva hordja a fejét. || c. (átvitt értelemben, választékos, rosszalló) Magán hordja vminek a bélyegét: vminek a jellege, jele feltűnően látszik rajta.
2. <Vmely eszközt, tárgyat> rendszeresen magával visz; hordoz. Magával hord vmit; fekete kézitáskát hord. Szóláshasonlat(ok): magával hordja, mint a ® csiga a házát.
3. (átvitt értelemben) Igát, láncot hord: rabságban van. Fényesebb a láncnál a kard, … És mi mégis láncot hordtunk! (Petőfi Sándor)
4. <Terhes nő v. vemhes állat magzatot> méhében visel. Szíve alatt v. méhében hordja magzatát: viselős vele; vmi ® méhében hordja vminek a csíráit, magvait. A kanca tizenegy hónapig hordja csikaját. Ámde őt is anyja szerelemmel hordván Szűlte Bendeguznak. (Arany János) Emlékszem arra az időre, mikor anyám az ő méhében hordott. (Karinthy Frigyes) || a. (átvitt értelemben) Magában hord vmit: vmely szellemi tartalmat, gondolatot érlel, hosszabb időn át fontolgat. A témát évekig magában hordta, míg végül megírta. || b. (átvitt értelemben) Magában hordja vminek a csíráit: a) alkalmas arra, hogy kifejlődjék belőle vmi; b) lappang benne vmely betegség. || c. (ritka) <Fa, bokor gyümölcsöt, virágot> terem; <gyümölcs, virág> van rajta. Műs színben tűnik fel most minden előtte. Mintha a gyümölcsfák … több gyümölcsöt hordanának. (Eötvös József)
5. (átvitt értelemben) <Bajt, gondot, betegséget> visel, tűr, szenved. ® Lábon hordja a betegséget.
III. tárgyatlan Vmennyire v. vhogyan hord: <lőfegyver> vmilyen távolságra röpíti, v. vmilyen módon, mértékben kilövi a lövedéket. Az ágyú messzire hord. Puskája 3000 lépésre hord. A régi magyarok íja messzire hordott. Az én parittyám is hordott olyan messze. (Jókai Mór) Töltetlen puska nem hord messzire. (Mikszáth Kálmán)
Szólás(ok): ld. kalap, nadrág, orr, tenyér.
Igekötős igék: áthord; behord; belehord; egybehord; elhord; felhord; félrehord; hátrahord; hazahord; helyrehord; idehord; kihord; körülhord; lehord; meghord; odahord; összehord; ráhord; széjjelhord; széthord; telehord; tovahord; végighord; visszahord.
hordat; hordható; hordott.
