hét [1]
hét [1] számnév, tőszámnév
I. (melléknévi)
I. <A szám jelölésére.>
1. Hatnál eggyel több <személy, dolog>. Hét alma, asszony; a világ hét csodája ¬; hét fillér; hét pecsét ¬ alatt őriz vmit; hét szabad művészet ¬; hét vármegye ¬; hét-hét: mindegyiknek h., külön-külön h. Szóláshasonlat(ok): olyan (sovány), mint a hét szűk ® esztendő; hét országra szól, mint a lőcsei ® kalendárium. Törökök vezére hét lófarkú basa. (Petőfi Sándor) Rajta széllel, zivatarral! | … Hajrá hét törzs hét magyarral. (Babits Mihály) –11 (népies) <Állandósult szókapcsolatokban, bizonyos szempontból egységként felfogott mennyiség jelölésére.> (szójárás, népies) Hét tél, hét nyár választja el (v. meg) őket v. a házasságot: hét év alatt dől el, hogy a házastársak egymáshoz valók-e. Hepehupás, vén Szilágyban, | Hét szilvafa árnyékában Szunnyadt lelkem ezer évet. (Ady Endre) –12 (népies) <Bűvös számként, főleg népmesében, babonában.> Hét ördög lakik benne: nagyon gonosz, furfangos, agyafúrt. || a. <Osztó értelmű kifejezésben:> hét-hét. Fejenként hét forintot kaptak.
2. (népies) <A sok fogalmának érzékeltetésére haszn. számként, fokozó értelmű állandósult kifejezésekben:> a szokottnál, várhatónál több; sok, akárhány. Hét országra szóló lakodalom: <főleg népmesében> nagyon híres, pazar l.; hét országra szól a híre: nagyon híres; hét vásáron nem találni párját: kiváló. Olyan szüretet csapok Badacsonyban, hogy hét országra szól. (Vas Gereben) Itt hagynád a Bimbót s Lombárt a hajszását, | Kiknek hét vásáron sem találni mását? (Arany János)
II. <Sorszámnévvel kapcsolatos jelentésben v. sorszámnév helyett.>
1. <Időpont megjelölésére:> Hét óra: éjfél v. déli 12 óra után a hetedik óra vége. Hét órakor; hét óra előtt egy perccel; hét óra után egy perccel; hét óráig; hét óra hét perc(kor). Éppen most múlt hét óra. Hét órakor a fejdelem a gályába szállván, tiszteletnek okáért az ágyúval lőttenek. (Mikes Kelemen)
2.* <Állandósult szókapcsolatokban, némely hely, szövegrész megjelölésére:> hetedik. A hét kerületben; a hét/b pontban; a hét paragrafus idézett bekezdésében; a hét/b-be jár.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
II. (főnévi) hetet [e-e], (régies) hete [e-e]
I. <A szám fogalmához szorosabban kapcsolódó jelentések.>
1. Az a mennyiség v. szám, amely hatnál eggyel több egységet foglal magában. Hét meg hét az tizennégy. Huszonegyben a hét megvan háromszor.
2. <Főleg személyragos alakban többes szám 1–3. személyben és (régies) egyes szám 3. személyben.> Hét személy. Hete, hetünk, hetetek, hetük: Ő (én v. te) és még hat másik személy (együtt); vele (velem v. veled) együtt heten. Hetünk közül már csak én vagyok életben.
3. (bizalmas) <Főleg akkor, ha az egységnél kisebb összeg is szerepel:> az érvényben levő pénzegységből hét; hét forint. Hét negyvenért vettem. || a. <Ha az összeget százasokban és tízesekben értjük:> az érvényben levő pénzegységből hétszáz; hétszáz forint. Hét harmincért adta el. || b. <Főleg ha az egység v. többszöröse is szerepel:> az érvényben levő pénzegység századrészéből hét; hét fillér, krajcár stb.
II. <Sorszámnév főnévi értelmével kapcsolatos jelentésben v. főnévi értelmű sorszámnév helyett.>
1. Hét óra. Hétkor; hét előtt 5 perccel; hét után 10 perccel; hét tizennyolckor; hetet ütött az óra. Hétkor már a villamosokon lógott. (Kosztolányi Dezső) || a. (bizalmas) <Az óra számának neve után:> a hetedik perc vége. Tíz óra hétkor érkezett a gyorssal.
2.* <Vmely hónap neve után:> hetedike. November hét.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
3. (népies) Vmely, kül. a folyó évszázadnak hetedik éve. Hétben született.
4. (bizalmas) A szóban forgó személy(ek)nek hetedik életéve. Még nem töltötte be a hetet.
5. A hetes számmal jelölt ház, épület, lakás, helyiség. Múzeum körút hét; földszint hét; Zrínyi utca hét/b.
III. (iskolai) A hetes számjegy; alakja: 7. Fölírom a hetet.
III. (határozóraggal, határozószó-szerűen)
1. Heten: hét személy együtt. Heten vagyunk. Heten őt ajánlották. Szóláshasonlat(ok): Heten vannak, mint a ® gonoszok. Mi egy | rossz csőszt alig tudunk heten fogadni. (Katona József)
2. (ritka) Hetenként v. (népies) hetenkint: (megszakítással) egymás után hetesével.
3. Hétszer: a) hét ízben, hét alkalommal; b) <számnév előtt:> héttel megszorozva. Hétszer kettő (az) tizennégy; c) <hasonlításban szereplő mennyiségről szólva:> Hétszer akkora; hétszer annyi; d) <másik mennyiséggel kapcsolatban:> akkora <terület>, amelynek egyik oldala hét mértékegységnyi; a szoba területe hétszer öt méter; e) (túlzó) <mennyiségi v. minőségi hasonlításban középfok mellett:> nagymértékben, sokkal. Hétszer is nagyobb, több nála.
4. (népies) Hetével: hetesével. Hetével ad, vesz, számol.
IV. <Szorzó számnév helyett, minőségre v. mennyiségre utaló mutató névmás előtt, összetétel előtagjaként.> Hétszer. Hétakkora; hétannyi; hétekkora; hétennyi.
Szólás(ok): (népies) Azt a hét meg a nyolc!: <bosszankodás, csodálkozás kifejezésére használt enyhe, gyak. kissé tréfás v. elfakult káromkodásként>.
Szóösszetétel(ek): 1. hétágú; hétcsövű; hétesztendős; hétéves; hétévi; hétezer; hétféle; héthetes; hétheti; hétjegyű; hétlámpás; hétlovas; hétnapi; hétnapos; hétoktávos; hétórai; hétórási; hétosztályos; hétszáz; hétszögletes; hétszögletű; héttornyú; 2. hetedhét; hetvenhét.
