hatalmaskodik
hatalmaskodik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon) (rosszalló)
Hatalmával visszaél; hatalmát, erejét más(ok) rovására érvényesíti. A főurak szerettek hatalmaskodni. A családban az apa hatalmaskodott. A szegénynek minden baj. Mindenki csak hatalmaskodik, ők meg mit kapnak, csak ők isszák meg a levét. (Móricz Zsigmond)
hatalmaskodás; hatalmaskodó.
