hajlít
hajlít tárgyas ige -ott, -son; -ani v. (választékos) -ni
1. Egyenes helyzetéből ívbe v. más formába görbít vmit. Törzsét oldalt hajlítja; hajlítja a vesszőt. A gavallér … égő szivarral táncolja a mártogatóst, táncosnője vállára hajlítván a fejét. (Mikszáth Kálmán) || a. <Munkadarabot: rudat, lemezt, csövet stb. hideg v. meleg állapotban> a megkívánt alakúra görbít, alakít. A fát főzéssel v. gőzöléssel hajlítják. Hajlítja az izzó vasat.
2. (átvitt értelemben) <Személyt> úgy befolyásol, hogy gondolkodásban, érzelemben vmely irányba hajoljon. Igyekezett barátját a maga felfogása felé hajlítani. Jótékonysága … minden szívet hozzá hajlított. (Mikszáth Kálmán)
3. (nyelvtudomány, elavult) <Főleg a latin nyelvre vonatkoztatva: igét, névszót, névmást> ragoz.
Igekötős igék: áthajlít; behajlít; elhajlít; felhajlít; kihajlít; lehajlít; meghajlít; összehajlít; ráhajlít.
hajlítás; hajlítgat; hajlítható; hajlító; hajlíttat.
