hajlékonyság
hajlékonyság főnév -ot, -a (csak egyes számban)
1. A hajlékony (1, 1a) melléknévvel kifejezett tulajdonság; vminek, vkinek hajlékony volta. Az ág, a nádpálca, a vessző hajlékonysága; az akrobata, a táncos hajlékonysága; a tagok, a test hajlékonysága. Az ángolna hajlékonyságával siklott át a büntető törvénykönyv szakaszai közt. (Herczeg Ferenc)
2. (átvitt értelemben) Vkinek, vminek hajlékony (2, 2a, b) volta; alkalmazkodó képesség, rugalmasság, simulékonyság. A fiatalok hajlékonysága; a lélek hajlékonysága; a nyelv hajlékonysága. Nincs benne elég hajlékonyság. Bartha Etelvood-ot elég érzéssel, de kevés hajlékonysággal adá. (Vörösmarty Mihály) Nem volna … bolondság egy virtuóz verselő, ki megmutatná, mire képes a magyar nyelv, mennyi erő, hajlékonyság … van abban. (Arany János) Csupa gyengeség és hajlékonyság az egész kedves lénye. (Babits Mihály)
hajlékonyságú.