haderő
haderő [d-e] főnév (katonaság)
Az állam érdekeinek fegyverrel való megvédésére szervezett teljes katonai erő vmely, ill. valamennyi fegyvernemben; fegyveres erő. Légi, szárazföldi, tengeri haderő; a haderő főparancsnoka. A támadó egész hadereje megsemmisült. A haderőtől függ valamely állam biztossága. (Eötvös József) Amerikai, angol és színes bőrű hadtestek nyomulnak a németek ellen, fölényes légi haderővel. (Kuncz Aladár)
Szóösszetétel(ek): haderő-megajánlás; haderő-főparancsnokság.
haderejű.
