hadaró
hadaró melléknév és főnév
I. melléknév Olyan <személy>, aki hadarva (1) beszél. Hadaró asszony, gyerek. || a. Hadarva mondott <beszéd>. Érthetetlen, hadaró beszéd. Az asszony hadaró … beszéddel egy kis cédulát nyújtott által. (Tolnai Lajos)
II. főnév -t, -ja
1. (ritka) Hadarva beszélő személy. A hadarókat nehéz megérteni.
2. A csépnek rövidebb, a nyélhez szíjjal forgathatóan kapcsolt része; cséphadaró. Elszakadt a szíj, lerepült a hadaró. Mikor cséppel veri a kalászt, … a szemének szakadatlanul … ott kell lenni a csép hadaróján. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): cséphadaró.
