hadakozik
hadakozik tárgyatlan ige -tam, -ott, -zék (-zon) (választékos)
1. Hosszabb ideig fegyveresen harcol, háborút visel. Hadakozik vkivel v. vki ellen. Váltakozó szerencsével hadakozott a törökkel. Évekig hadakozott a szomszéd népek ellen. Belgrádnál megverték a törököt. A nép itt már szalad Ázsiába … Eleget mondjuk, hogy mi azért jöttünk, hogy vélek hadakozzunk. (Mikes Kelemen) Nem királyért hadakozunk mostan, A hazáért fogunk állni sorban. (Petőfi Sándor) Leopold volt a labancok királya, Sokat akart, de beletört bicskája, Mert erősen hadakozott ellene | Rákóczi. (Arany János)
2. (átvitt értelemben) Vmi ellen huzamosan küzd, harcol. Hadakozik vmivel. Egész életében hadakozott a korrupció, a protekció, a társadalmi igazságtalanságok ellen. Kézzel-lábbal hadakozott a házasság ellen. A doktor … mérgesen hadakozott a legyekkel. (Jókai Mór) Mesebeli király-lyánnyal Hogyha akarsz találkozni: | Hadakozzál a Sárkánnyal. (Ady Endre) Imrus … úgy érezte, hogy légüres térben hadakozik. (Babits Mihály)
hadakozgat; hadakozó.
