háborog

Teljes szövegű keresés

háborog tárgyatlan ige ..rgok, -sz v. ..rgasz, -nak v. ..rganak; -tam, ..rgott; -na v. ..rgana; -jon (választékos)
1. <Személy, néptömeg> elégedetlenség okozta haragjában erősen nyugtalankodik; zúgolódik, békétlenkedik. Háborgott a nép.  [Az emberek] elkezdtek háborogni és méltatlankodni. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben) <Lélek, szív, kedély> heves nyugtalanság állapotában van. Háborog a lelke.
2. <Nagy vízfelület> tompa zúgástól kísérve erősen hullámzik, nyugtalanul mozog, csapkod. Háborog a Balaton, a tenger. || <Tűzhányó> morajlástól kísérve működni kezd, kitörni készül.
3. (átvitt értelemben) Háborog a gyomra: gyomorrontás v. undor következtében kavarog, émelyeg a gy. Háborog a gyomrom, ha rágondolok.  Nem virítok számotokra, Árva, finnyás kóficok! | Kiknek gyönge, kényes, romlott Gyomra mingyárt háborog. (Petőfi Sándor)
háborgás; háborgó.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT