gyors
gyors melléknév és főnév
I. melléknév -an, -abb
1. Olyan <mozgás>, melynek eredményeként vki v. vmi rövid idő alatt hosszú utat vagy nagy távolságot tesz meg. Gyors futás, repülés; gyorsan halad, mozog, száll, úszik; gyorsan, mint a ® villám. Szóláshasonlat(ok): gyors, mint a ® szél. Gyorsan járj, gyorsan végezz! (Mikszáth Kálmán) Gyors volt a mozgása, gyors a beszéde, gyors az esze. (Kosztolányi Dezső) Puffannak apró, gyors lépései. (József Attila) || a. Ilyen mozgást végző. Gyors autó, futár, ló; gyors mozdony; gyors lábak, szárny; gyors a keze: a) gyorsan dolgozik; b) könnyen megüt vkit. A vadász ül hosszu méla lesben, Vár felajzott nyilra gyors vadat. (Vörösmarty Mihály) Görög hajók közt nem volt ily gyors hajó … (Babits Mihály)
2. Aránylag rövid idő alatt történő <mozgás, folyamat>. Gyors beszéd: hadaró, szapora b.; gyors fejlődés, lefolyás, növés; gyors munka, átrendezés; gyorsan él: életerejét rövid idő alatt elhasználja, szórakozva, dorbézolva él; gyorsan érik, ír, fellendül, terjed. Talán egy kissé gyorsan éltem … (Ady Endre) || a. Az okokat, összefüggéseket azonnal felismerő. Gyors észjárás, gondolkodás. Gyorsan vált az esze. || b. A benyomások, történések, jelenségek hatására rövid idő múlva, hamar, azonnal jelentkező, megtörténő, bekövetkező. Gyors intézkedés, segítség, siker. Beáll a gyors beavatkozás szüksége, az oltás. (Mikszáth Kálmán) || c. Gyors vmire, vmit megtenni: olyan, aki rövid idő alatt eldönti, mit kell tennie, és azonnal végbe is viszi elhatározását. Föl hazám, föl nemzetem, magyar nép! | Lépj a síkra gyorsan és egyszerre. (Petőfi Sándor) A jó vezér … gyors a tettre. (Arany János) || d. Rövid idő alatt ugyanazt a mozgást, mozdulatot, jelenséget sokszor megismétlő. Gyors szívdobogás; gyors ütemben; gyorsan jár a nyelve. || e. <Időtartamról szólva:> olyan, amelyről az az érzése az embernek, hogy igen rövid ideig tart, hamar végbemegy, szinte elröppen. Az idő gyors múlása; gyorsan múlnak v. telnek a napok, a hetek, az évek.
3. (néha rosszalló) Aránylag rövid idő alatt, csak sebtében, hirtelen, felületesen végzett v. történő. Gyors beszélgetés, interjú.
4. (sport) Olyan talajú <futópálya>, amelyen futószámokban gyorsaságban kitűnő eredményeket lehet elérni. Gyors pálya, salak.
II. főnév -ot, -a
1. Gyorsvonat. ® Filléres gyors. Az esti gyorssal érkezett. Jancsi aznap jött a bécsi gyorssal. (Kosztolányi Dezső) Éppen most állt be, pöfögve a budapesti gyors. (Babits Mihály)
2. (sport, bizalmas) Gyorsúszás, gyorsfutás. A százméteres gyorsban első lett.
Szóösszetétel(ek): 1. gyorsfalazás; gyorsfutás; gyorsfüstölés; gyorsgőzös; gyorskorcsolya; gyorskötés; gyorsolvasztó; gyorspisztoly; gyorsszámolás; gyorsszövő; gyorstalpaló; gyorstávíró; gyorsúszó; gyorsvágó; gyorsvakolás; gyorsváltó; 2. villámgyors.
