gyomor
gyomor főnév gyomrot, gyomra (rendsz. csak egyes számban)
1. <Az emberi és az állati szervezetben> a tápcsatornának a test közepe táján levő kiöblösödése, amelyben a tulajdonképpeni emésztés kezdődik. Beteg, elrontott gyomor; ® émelygős gyomor; ® korgó gyomor; izmos gyomor: zúza; ® leveles v. százrétű gyomor; mirigyes gyomor: a madár nyelőcsöve és zúzája között levő tágulat, amelynek falában számos mirigy van; ® összetett gyomor; ® recés gyomor; a gyomor megterhelése ¬; ® jó gyomra van; (átvitt értelemben, tréfás) lyukas a gyomra: sokat eszik; nagyobb a ® szeme, mint a gyomra; ® vas gyomra van; ég, fáj, korog a gyomra; majd ® kiesik a gyomra; ® mocorog vkinek a gyomra; a gyomrára megy vmi; ® elcsapja a gyomrát; a gyomrát ® fekszi vmi; ® kimossa a gyomrát vkinek; ® megfekszi vmely étel a gyomrát; ® megnyomja a gyomrát; megterheli, megtömi a gyomrát; ® teleeszi a gyomrát; nem állja v. nem bírja, nem veszi be a gyomra: (átvitt értelemben is) nem neki való, természetével ellenkezik; ® rossz a gyomra. Sok vad s madár gyomra Gyakran koporsója Vitézűl holt testeknek. (Balassi Bálint) A sűrű fekete hajú, olajbarna arcú fiatalember sokat szenvedett a gyomrával, s a szobák éjjeli levegőjétől állandóan rosszul lett. (Kuncz Aladár) || a. <Csak néhány szókapcsolatban:> ennek tartalma. ® Émelyedik a gyomra; felfordul, kavarog a gyomra: a) émelyeg; b) (átvitt értelemben) utálatot, undort érez; ® felkavarodik a gyomra vmitől; ® háborog a gyomra; ® keveredik a gyomra; ® kevereg a gyomra; ® kifordul az ember gyomra; ® kóvályog a gyomra; ® felkavarja vmi a gyomrát. Gyomra kavargott, és gyötrőn égette szomja. (Babits Mihály) || b. <Csak néhány szókapcsolatban:> emésztőképesség. Gyomor v. jó gyomor kell vmihez: (átvitt értelemben is) olyan csúnya, rossz, kellemetlen, hogy nehéz elviselni, kibírni, megtenni. Micsoda gyomra van! || c. (átvitt értelemben, bizalmas) Az evés-ivás túlságos szeretete, falánkság. ® Feneketlen gyomor. A gyomor beszél belőle. Csak a gyomrának él. Az öreg szerette a gyomrát, a bevásárlást sohasem bízta másra. (Kosztolányi Dezső) || d. A testnek az a külső tája, melyen belül a gyomor fekszik. Gyomron találta az ütés. Tapogatja a gyomrát.
2. (átvitt értelemben, választékos) A föld gyomra: a föld rejtett mélye, belseje. Ott nyugosznak a bajnokok Mélyen a föld gyomrában. (Berzsenyi Dániel) Ha csak … a nyíló föld gyomra nem nyel el, Harc nélkül innen nem mehetsz tovább. (Vörösmarty Mihály)
3. (átvitt értelemben) Gyomrában van v. fekszik vki v. vmi: nem állhatja, nem bírja elviselni, gyűlöli. Annyira a gyomrában fekszik a muzsika, hogy a parasztlegényektől is mind összevásárolta a tilinkó- és dudafélét. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): 1. gyomorbántalom; gyomorémelygés; gyomorfájós; gyomorkérdés; gyomorkorgás; gyomorméreg; gyomormosó; gyomorműtét; gyomorpanasz; gyomorpép; gyomorsejt; gyomorsérv; gyomorsipoly; gyomorszivattyú; gyomorszonda; gyomorszűkülés; gyomortáj; gyomortartalom; gyomortisztító; gyomortöltő; gyomortükör; gyomortükrözés; gyomorüreg; gyomorvizsgálat; 2. éhgyomor; mézgyomor; oltógyomor; tejgyomor.
gyomrocska; gyomros; gyomrú.
