gyógyszer
gyógyszer [ë v. e] főnév
1. (hivatalos) Beteg szervezet meggyógyítására v. betegség megelőzésére haszn. vegyi, növényi v. ritk. állati eredetű szer; orvosság. ® Csalhatatlan gyógyszer; hazai, külföldi gyógyszer; a gyógyszer hatékonysága; a gyógyszer hatni kezd. Egy kis szívdobogás. Ismerte már a csalhatlan gyógyszerét: Digitalis. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, ritka) Vmely bajt, hibát, szenvedést megszüntető módszer, eljárás. A világot minden szenvedéstől megváltó gyógyszer megvolt, de publikálására nem került sor. (Nagy Lajos)
Szóösszetétel(ek): gyógyszeráru; gyógyszerárugyár; gyógyszerdoboz; gyógyszerellátás; gyógyszerellátmány; gyógyszerisme; gyógyszerkereskedés; gyógyszerkészítés; gyógyszer-különlegesség; gyógyszerládika; gyógyszerszámla; gyógyszertalálmány; gyógyszertudomány; gyógyszervegyészet.
