gyilkol

Teljes szövegű keresés

gyilkol ige -t, -jon
1. tárgyas <Személyt> szándékosan és erőszakosan, rendsz. fegyverrel öl. ® Halomra gyilkol. Nőket és gyermekeket gyilkolt.  Ahány a magyar, Tízannyi a morva, cseh, német, Kik szent jogokat s szabad embereket Gyilkolni jövének. (Petőfi Sándor) Segítség – visított Hilda – segítség – mintha gyilkolnák. (Kosztolányi Dezső) || a. (tárgy nélkül) Gyilkolt és megszökött. || b. tárgyas (tréfás) <Kisebb állatokat> tömegével pusztít, öldös. Naphosszat csak a legyeket gyilkolta.
2. tárgyas (átvitt értelemben) Gyilkol vkit: <tárgy, anyag, betegség> vkinek halálát okozza. A menekülőket halomra gyilkolták a géppuskák. Ezreket gyilkol a tüdővész. || a. (tárgy nélkül) A sorompó megint gyilkolt. Gyilkolt a vihar.  Gyilkolt ma is a kokain. (József Attila) || b. (tárgy nélkül) (túlzó) Gyilkol a szeme, tekintete stb. v. gyilkol(ni tudna) a szemével, tekintetével stb.: úgy néz, mintha meg akarna ölni vkit.
3. tárgyas (átvitt értelemben, túlzó) <Viselkedésével, magatartásával v. más módon> gyötör vkit. Vásott kölyök, sokat gyilkolja az anyját. Egész délután latin igeragozással gyilkolta a gyereket.  Sejtette, hogy a kocka fordul. Eddig ő gyilkolt, ezután őt fogják gyilkolni … Amint belépett, … vetélytársnéja odadobbant eléje. (Jókai Mór) || a. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) <Szerszámot, gépet, hangszert hozzá nem értő eljárással> rongál, tönkretesz. Gyilkolja az írógépet, a motort.  Ahá! Zongorát gyilkolnak odabenn. (Jókai Mór)
4. tárgyas (csak 1. személyben) (régies) Gyilkolom a lelkét! <átkozódásként:> pusztuljon el, vesszen el.  Megharagszik egyszer a nagy bálvány olasz: | „Gyilkolom a lelkét! hát engem csúfol az?” (Arany János)
Igekötős igék: agyongyilkol; legyilkol; meggyilkol; összegyilkol.
gyilkolás; gyilkoló.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT