gyakorló

Teljes szövegű keresés

gyakorló melléknév és főnév
I. melléknév
1. Általában olyan, aki vmit gyakorol (1–5). Bírálatot, hatalmat, hivatást, nyelveket gyakorló személyek.
2. Vmely értelmiségi foglalkozást rendszeresen folytató, végző, űző <személy>. Gyakorló mérnök, orvos, ügyvéd.  Komoly ember lett, gyakorló orvos, specialista. (Jókai Mór) || a. Vmihez (rendsz. a képesítés megszerzéséhez) szükséges szakmai gyakorlatát végző, gyakorló évét töltő. Gyakorló tanár; gyakorló tanárjelölt ¬.
3. (iskolai, katonaság) Vmely gyakorlat végzésére való, erre haszn. Gyakorló középiskola; gyakorló terület: <iskolában, főleg mezőgazdasági szakiskolákban> olyan földterület, amelyet oktatási céllal, ill. a tanultak gyakorlása végett művelnek; gyakorló lőszer ¬.
II. főnév -t, -ja
1. Vmit gyakorló személy. Áthallatszott a hegedűn gyakorlók cincogása. A foglalkozásukat gyakorlókat mindenben támogatják.
2. (iskolai, bizalmas) Az az iskola, amelyben a kezdő pedagógusok a tanítást gyakorolják; gyakorlóiskola. Fél évet töltött a gyakorlóban. || a. (iskolai, bizalmas, ritka) Gyakorló tanárjelölt.
Szóösszetétel(ek): 1. gyakorlóhely; gyakorlókönyv; gyakorlópálya; gyakorlóterep; 2. testgyakorló.
gyakorlói; gyakorlós.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT