gúnyos
gúnyos melléknév -an, -abb
1. Gúnyt, csúfolódást kifejező, tartalmazó megnyilatkozás, magatartás. Gúnyos hang, megjegyzés; gúnyosan nevet. Az olasz … sisakjához tűzte a tollakat … Kiszakaszta … két parányi szálat, Küldé a fiúnak s vele gúnyos választ. (Arany János) Itt valahol, ott valahol … Négy-öt magyar összehajol S kicsordul gúnyos fájdalmukból Egy … magyar könny: Miért is? (Ady Endre)
2. Olyan <személy>, aki vkiből, vmiből gúnyt űz; gúnyolódó, gunyoros, csúfolódó. Miért vagy olyan gúnyos?
gúnyosság.
