gipszel
gipszel [ë] ige -t, -jen [ë]
1. tárgyas <Rést, lyukat> gipsszel töm, tömköd. Most gipszeli a falban levő lyukakat, hogy megölje a poloskákat.
2. tárgyas (tárgy nélkül is) (orvostudomány) Gipszel vmit: azzal van elfoglalva, hogy vmely testrészt gipszkötéssel lát el. Most gipszelik a karját. Az orvos a nagy szerencsétlenség után késő estig gipszelt.
Igekötős igék: begipszel; meggipszel.
gipszelés; gipszelő; gipszelt; gipszeltet.
