gipsz
gipsz főnév -et, -e [ë, e]
1. (ásványtan) A mésznek színtelen, kristályos, szénsavas vegyülete.
2. Ebből égetett, őrölt fehér por, amely vízzel keverve gyorsan szárad és szilárdan köt. Gipszből öntött forma; gipsszel betapaszt vmit. A mennyezet díszei gipszből voltak. Imrus a havasok alá került; melyek, mintha gipszből lettek volna, … fehéren ragyogva rajzolódtak a barnáskék égre. (Babits Mihály)
3. (orvostudomány) Gipszkötés. Gipszbe tették a karját.
4. (mezőgazdaság) Gipszet tartalmazó műtrágya. A gipsz megköti a talaj tápsóit.
Szóösszetétel(ek): gipszálarcos; gipszangyal; gipszbánya; gipszburkolat; gipszfal; gipszfejtő; gipszföld; gipszfűző; gipszhabarcs; gipszkészítmény; gipszliszt; gipszmárvány; gipszmész; gipszmunka; gipszöntés; gipszszobor; gipszszobrász; gipsztörmelék; gipszvakolat.
gipszes.
