gebe
gebe [e-e] főnév gebét, gebéje [e, e-e] (tréfás, gúnyos)
Rosszul táplált, nagyon sovány, gondozatlan ló. Göthös, nyomorult gebe. Szóláshasonlat(ok): sovány, mint egy gebe: nagyon s. Rangra … nem volt egyforma a társaság, némelyik négy ficánkoló lovon jött, másik két rossz gebén. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) Nagyon sovány ember. Menj, te gebe, zörögnek a csontjaid.
gebés.
