gazdátlan
gazdátlan melléknév és határozószó
I. melléknév -ul, -abb
1. Olyan <dolog>, amelynek nincs gazdája, tulajdonosa; senkihez sem tartozó. Gazdátlan csónak, jószág, kutya, örökség, telek. Sok ház gazdátlanná vált. Nincs itt más, csak én meg ez a kisfiú, – felelte a pap. – A ház gazdátlan. (Gárdonyi Géza) || a. (ritka) Elhanyagolt. A régi birtok az örökös kezén még gazdátlanabbá vált.
2. Ilyen személyre, állatra jellemző. Gazdátlanul bolyong. A mén gazdátlanul száguld az avarban. (Jókai Mór)
II. határozószó Gazdátlanul. Élek mindörökké, | gazdátlan és ostobán. (József Attila)
gazdátlanság.
