gatya
gatya főnév ..tyát, ..tyája
1. (népies) Rendsz. fehér (v. kék) háziszőttes vászonból v. gyolcsból készült bő, könnyű, térden alul érő közvetlenül a testen viselt férfi ruhadarab; a derékon korcba fűzött galanddal kötik meg. ® Pőre gatya; rojtos gatya. A gatya régen a parasztság körében általános férfiviselet volt. A pásztorok télen is gatyában jártak. Szóláshasonlat(ok): úgy áll rajta, mint ® tehénen a gatya; illik rá, mint ® tehénre a gatya. Tizenhárom szélbül van az én gatyám. | Tizenhárom éjjel varrta a babám. (népköltés) Marci, hol vehetted, Lobogó gatyádat, lobogó ingedet? | Szép menyecskék varrták fejér patyolatból. (Petőfi Sándor) Huszonnyolcéves volt, mikor megházasodott … A lobogós gatyát azonnal levetette, s már az első évtől kezdve csak nadrágosan járt. (Móricz Zsigmond)
2. (bizalmas) (Kül. hosszú) férfi alsónadrág; lábravaló. Hosszú, meleg, rövid ® ingben, gatyában; gatyába ® ereszt; gatyára ® vetkőztet.
3. Egyes madarak csüdjét borító, elálló tollazat. Az ölyv gatyája. Az íróasztalon egy kitömött fehér galamb … széles fehér gatyáját majd arasznyira terjeszti. (Tolnai Lajos)
Szólás(ok): jól felköti a gatyáját: összeszedi minden erejét, képességét; nekigyűrkőzik vmely munkának; (népies, régies) jó helyre tette a gatyáját: gazdag lányt vett el feleségül; ld. még ing.
