ganéj

Teljes szövegű keresés

ganéj főnév -t, (-ok), -a, (tájszó) ganaj, gané -t, (-k), -ja (népies)
1. Állati, ritk. emberi ürülék. A pásztorok régen száraz ganéjjal tüzeltek.  A disznópásztor a disznó meleg ganaját bőrtarisznyájába szedte, mely nyakán függött. (Kazinczy Ferenc)
2. Istállótrágya. Kivitt a földre egy szekér ganéjt.  Az ember ne restelje a trágyát hordogatni; Elaszott mezejét zsiros ganéjjal kövérítse. (Csokonai Vitéz Mihály)
3. Trágyadomb. Kivitte a szemetet a ganéjra.
4. (átvitt értelemben, durva) <Szidalmazásként:> hitvány, gyalázatos ember. Te ganéj! || a. jelzői használat(ban) Alávaló, megvetésre méltó, gyalázatos <személy>. Ganéj egy alak; ganéj ember.
Szóösszetétel(ek): ganéjföld; ganéjgödör; ganéjhányó; ganéjhordás; ganéjlé; ganéjszedés; ganéjverem.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT