föld
föld főnév -et, -je [e, e] v. (ritka) -e [e] (az 1–4. jelentésben csak egyes számban)
1. (A tudományos irodalomban rendsz. nagy kezdőbetűvel) Az az égitest, amelyen élünk. A föld gyomra ¬; a föld kérge ¬; a föld méhe ¬; a föld népe ¬; a föld másik ® oldala; a föld terhe ¬; a föld hátán ¬; a föld kerekén ¬ v. kerekségén ¬; a föld színén ¬; ® eltöröl vmit a föld színéről; széles e földön; előbb ® kimozdul sarkából a föld; ® kifordítja a földet sarkából; ® kimozdítja a földet sarkaiból; ® körülkerüli a földet. A Föld forog saját tengelye körül, és kering a Nap körül. A vak csillag, ez a nyomoru föld Hadd forogjon keserű levében. (Vörösmarty Mihály) Mily kicsiny a Föld! Mily csöpp melegség | fészke a zord Űrben! (Babits Mihály) || a. Égitestünk <az őt övező légkörrel, ill. a világűrrel ellentétben>. A földre hulló meteorok. Az égen fényes üstökös: uszálya Az ég felétől le a földre ér. (Vajda János) || b. Égitestünk és a rajta levő élet <a mennyel, az éggel, a túlvilággal ellentétben>. ® Ég és föld; ég és föld választja el őket (® elválaszt); ég (és) föld megindul ¬; ® ég és föld a különbség v. ég és föld különbség van köztük; ® ég-föld; ha ® ég-föld összeszakad is; se ® égen, se földön; a földön ® jár. Szóláshasonlat(ok): annyira különböznek egymástól, mint ® ég és föld; ég és föld között lebeg, mint Mohamed ® koporsója. Győzni fog itt a jó … a menny fog a földre leszállni. (Petőfi Sándor) Egy méla gond Egemből már a földre vont. (Arany János) Ég s föld között, bús hazátlanul Hajtja őket a sors szele. (Ady Endre)
2. Szárazföld <a tengerekkel ellentétben>. A tengerészek végre megpillantották a földet. Egyheti hajózás után végre földet értünk. S „föld! föld!” – üvölt a hang. | És péntek volt, két óra és sötét a hajnal. (Radnóti Miklós)
3. Égitestünknek szilárd burka, kérge, felső rétege, ennek bizonyos kiterjedésű része. Vérrel borított, véráztatta, vértől ázott föld; a föld felissza az esőt, a kiöntött vizet; a föld megremegett, megrendült; sokáig rengett a föld; a földbe süllyeszt vmit; a földből is alig látszik ki: olyan kicsi v. olyan fiatal, hogy számításba se jöhet; (szójárás) hogy nyelné el a föld!: hogy pusztulna már el!? csak szabadulhatnék már tőle!; nyeljen el a föld, ha nem igaz: az életemmel is jótállok érte, hogy igaz; hogy nem süllyed el (® elsüllyed) a föld alatta v. vele!; hogy nem nyílik meg alatta a föld!: olyan szégyenletes dolgot tett v. mondott, hogy el kellene süllyednie szégyenében; majd a föld alá bújt v. süllyedt szégyenében: azt se tudta, hova legyen, mit csináljon sz-ében; a föld alatt ¬; föld alatti ® folyosó; a föld alól ¬ is; a föld alól is előkeríti, előteremti, kikaparja, megszerzi: akármilyen nagy fáradsággal v. kockázattal jár is, de e., e., k., m.; a földdel egenlővé tesz vmit: <épületet, várat, várost> teljesen elpusztít, lerombol; földig feldúl, lerombol: teljesen f., l. Szóláshasonlat(ok): (úgy eltűnt), mintha (csak) a föld nyelte volna el: nyom nélkül eltűnt. Csillag esik, föld reng; jött éve csudáknak! (Arany János) Dobban a Föld s piros virágos, | Nagy kedvvel a Napot köszöntjük. (Ady Endre) || a. A sír, a temető. ® Haló földjében; teste a földé: meghalt, eltemették; földbe tesz vkit: eltemet; testét a földnek ® ajánlja; ® átadták a földnek. A halál majd szemeinket Szelíd, lágy csókkal zárja be, S virágkötéllel, selyempárnán Bocsát le a föld mélyibe. (Petőfi Sándor) Ó, nemsokára csöndesen, meredten | nyugszom a földbe és föld lesz felettem. (Kosztolányi Dezső) Földben a költő, | dühödt markába rögöket szorít. (József Attila)
4. Vkinek a lába alatt levő szilárd felület, kemény talaj, amelyen állunk•. Dobog, dübörög, inog alatta a föld; ® forog vele a föld; ® kicsúszik a lába (talpa) alól a föld; ® leszakad a föld; ® mozog alatta a föld; földhöz ® csap vkit; földhöz ® ken vkit; földhöz ® sújt; vmi földhöz vág vkit: (átvitt értelemben is) <erős szeszes ital> nagyon a fejébe száll, itassá teszi; földhöz ® ver vkit; földig ® alázkodik; földig (meg)hajol: nagyon mélyen m.; a ® puszta földön; elvágódik, elterül, végignyúlik, végigterül, végigvágódik a földön; a földön fetreng; a földön csúszik: (átvitt értelemben is) a) bántó módon alázatoskodik; b) <költő> prózai módon, fantázia v. tehetség nélkül ír; a földön ® fut; földre borul vki, vmi előtt: (rosszalló, átvitt értelemben is) fenntartás nélkül, szolgai módon hódolattal adózik neki; földre dob vmit; földre ® húz vkit, vmit; földre ® küldi ellenfelét; földre lapul; földre rogy, roskad; földre ® sújt vkit; a földre ® süti a szemét, tekintetét; földre ® teper; földre ® terít; vkinek, vminek a földre ® terítése; földre tipor vkit; földre ® vágódik; ® dagasztja a földet; orrával ® éri a földet; ® kihúzza vkinek a lába alól v. vki alól a földet; tapossa vki körül a földet: udvarol vkinek. Az ágyról a földre esett. Az ejtőernyős, a repülőgép földet ért. Szóláshasonlat(ok): úgy kidobja, hogy a ® lába sem éri a földet. Egy talpalatnyi föld elég nekem. | Hol a tagadás lábát megveti, Világodat meg fogja dönteni. (Madách Imre) Koppanva estek le a madarak | az ágról, fagyva ért az őzike | könnye a földre. (Babits Mihály)
A 913. lap második hasábjában, a 4. sz. jelentés értelmező szövege a második sorban az „állunk” szó után kiegészítendő e szavakkal: ; vmely belső tér padlója.
5. Megművelt v. művelhető talaj, termőtalaj. Csupasz, fekete, felázott, gazos, hantos, homokos, kavicsos, kopár, kövér, megmunkálatlan, megműveletlen, mocsaras, parlagon heverő, porhanyó, sovány, szántatlan, szikes föld; ® szabad föld; ® talpalatnyi föld; ® televény föld; termékeny, terméketlen, zsíros föld; a föld meddősége ¬; a föld megmunkálása, (meg)művelése; a föld gyümölcse ¬; a föld termése; a föld zsírja ¬; a föld ugaron hever; jól v. mostohán fizet a föld; ez a föld nem fogadja be (® befogad) a magot; jó minőségű mag került a földbe; sikerült a magot a földbe tenni; a földbe vágta a kapát; ® kicsal a földből vmit; ® kinő a földből; ® megad vmit a földnek; vki (az orrával) ® túrja a földet; a gaz v. a dudva felverte a földeket; jó megmunkálást ad a földnek; vmely földet művelés alá fog; kiuzsorázza a földet; termővé teszi a földet; a trágyát kihordja a földre. Elvadult tájon gázolok: Ős buja földön dudva, muhar … | Ez a magyar Ugar. (Ady Endre) A földeken néhány komoly paraszt | hazafelé indul hallgatag. (József Attila)
6. Rendsz. feketés, sötétbarna, ritkábban sárgás v. vöröses árnyalatú, puha, szétmálló anyag, melyből a termőtalaj áll. ® Eleven föld; ® fekete föld; melegágyi föld; ® szíjas föld; földből való; a földdel együtt átülteti a virágot; (a) földet ® fordít(ja); a földet homokkal keverte; ® megkóstolja a földet; földdel feltölt, letakar vmit. Hosszu hervadás emészti azt a fát: Melyet nagy korában tesznek más földbe át. (Tompa Mihály) Mifelénk, otthon kedves barna föld volt, puha és poros. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) A sárga földig: nagyon, a lehető legnagyobb mértékben <legyaláz, lepocskondiáz, leránt, leszid, leszól, letesz vkit>; || b. Leissza magát a sárga földig: az öntudatlanság állapotáig l. m.
7. Az a terület, amely vkinek a birtokában van, amelyet megművel, amelyen gazdálkodik. Papi, városi, községi, urasági, állami földek; ® háztáji föld; ® szerződéses földek; a föld nacionalizálása, szocializálása; bevetette a földjét; felajánlotta a földjét az államnak; földet juttat vkinek. Fölment a föld ára. Szétosztották a földeket. Háza, kertje, földje, pénze, mindene volt, Alig tudta számát ökrének, lovának. (Petőfi Sándor) Morva grófé földem, Asszonyom a sírban. (Ady Endre)
8. (választékos) Ország, tartomány, vidék v. annak vmely része. Vmely föld fia ¬; vkit vmely földbe ® átültet; magyar földön született; messze földön híres volt; ismeretlen földeken utaztak; hazai v. honi föld; idegen föld; tejjel-mézzel folyó föld; az ® ígéret földje; vmely ország földjére ® lép. Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt … (Vörösmarty Mihály) S olasz szív nem lehet emlékektől gyötörtebb | … mint én, ha földeden bolyongok, bús hazám! (Babits Mihály) || a. (átvitt értelemben, választékos) Vminek a földje: igazi hazája, otthona, ahol vmi különösen fejlődik, virul. Görögország volt az ókori filozófia klasszikus földje. A hajdani istenek és emberek ősszármazásának classicus földe ez itt. (Jókai Mór)
9. (bizalmas) Rádió vevőkészülék földvezetéke. Kapcsold be a földet.
Szóláshasonlat(ok): buta, mint a föld: szörnyen b.; süket, mint a föld: teljesen s. Szólás(ok): földbe gyökerezik a lába: <ijedtségében, ámulatában> mozdulatlanná dermedve áll, szinte mozdulni sem tud; ég a föld lába v. a talpa alatt: nincs maradása, rendsz. azért, mert rosszat tett, v. mert érzi, hogy üldözői a nyomában vannak.
Szóösszetétel(ek): 1. földakna; földanya; földár; földbeomlás; földcsík; földfakó; földfelület; földforgás; földhalom; földhasználat; földhaszonbér; földhitel; földhordalék; földhordás; földhozadék; földigénylés; földkupac; földmentes; földnem; földnyílás; földnyomás; földolaj; földpad; földpadló; földparcella; földrakás; földrázkódás; földrepedés; földréteg; földsáv; földsüllyedés; földszakadék; földszínű; földteher; földtöltés; földtömeg; földvájó; földvásárlás; földvegytan; földvétel; 2. alföld; belföld; burgonyaföld; búzaföld; csereföld; dinnyeföld; dűlőföld; felföld; festékföld; gabonaföld; gyapotföld; járóföld; kenderföld; kolhozföld; kovaföld; krumpliföld; kukoricaföld; kulákföld; külföld; lápföld; lenföld; mérföld; parasztföld; parlagföld; porcelánföld; rizsföld; szántóföld; szárazföld; szolgaföld; szurokföld; szülőföld; szűzföld; termőföld; timföld; tőzegföld; zabföld.
