fúvás
fúvás főnév -t, (-ok), -a (kissé választékos)
1. A fú(j) igével kifejezett cselekvés, tevékenység; az a tény, hogy vki, vmi fúj (vmit); fújás. A kürt, trombita fúvása; induló, takarodó, ébresztő fúvása; a szél fúvása. Egy fúvásra elaludt a gyertya. Fúvással éleszti a tüzet. Őszi szellő fúvására Fonnyad a fa levele. (Tolnai Lajos) A fáklyák sercegve égnek a szellő fúvásától. (Gárdonyi Géza) || a. Az a cselekvés, művelet, hogy vki ily módon készít, fúj vmit. Szappanbuborék fúvása. || b. (műszaki nyelv) Kül. üvegtárgyak készítése fúvócső (2) segítségével; üvegfúvás. Fúvással készült váza.
2. (ritka) Hófúvás (2), hótorlasz. A völgyesebb helyen már egész fúvásokat épített a meg-meginduló hóesés. (Tolnai Lajos)
Szóösszetétel(ek): hófúvás; lefúvás; orrfúvás; szélfúvás.
