fürtös
fürtös melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Fürtökbe göndörödő <haj>. Fürtös barna haját … lenyiratta bőrig. (Arany János) || a. Ilyen hajjal borított <fej>. Felütötte szőke fürtös fejét. (Tolnai Lajos)
2. (ritka) Fürtökbe, csomókba göndörödő szőrű, gyapjas <állat>. Fürtös birka. || a. (ritka) Ilyen állat bőréből készült <ruhaféle>. Fürtös bunda, guba.
3. (növénytan) Fürtöt alkotó <virág, termés>. Fürtös bogyók, szőlő, virág.
4. (ritka) Fürtösen: tömött csomóban, egy tömegben. A méhek fürtösen rajzanak.
Szóösszetétel(ek): fürtösgubás.
fürtösödik.
