függöny
függöny főnév -t, -ök, -e [e]
1. Ablakon v. üveges ajtón a belátás megakadolyázására, erős fény ellen v. díszül felfüggesztett, rendsz. vékony, áttetsző v. áttört szövetanyag. A függöny szétlebben; félrehúzza, félrevonja, összehúzza a függönyt. Késő estéken elhegedülte nekem a keringőt a zöld függönyök mögött. (Krúdy Gyula) Nézte … a dívánpárnákat, a függönyöket, a gyerekkocsit. (Babits Mihály) || a. Ajtó helyett alkalmazott v. vmely helyiség egyes részeinek elkülönítésére haszn., vízszintes rúdra felszerelt szövetanyag. Félrevonta a fülkét a konyhától elválasztó függönyt. || b. Szúnyogok, legyek, erős napfény ellen gyermekkocsira, mennyezetes ágyra, ernyős kocsira alkalmazott ritka szövésű textilanyag.
2. (film, színház) Előfüggöny (1). ® Felmegy a függöny; a függöny legördül; a függöny kétfelé ® nyílik; megjelenik a függöny előtt. Még egy pár jelenet! s a függöny aláfoly. (Arany János) A függöny legördült, a nézők összecsapták tenyereiket. (Nagy Lajos) || a. (film, színház) <Drámai műben felvonás v. kép végén szerzői utasításként az előfüggöny leeresztésére.> || b. (film, színház, bizalmas) Az előfüggöny széthúzása, hogy a színész(nő) v. a szerző (2) tapsra a közönség előtt a rivaldán megjelenhessék. Tegnap este a második felvonás után nyolc függöny volt.
Szóösszetétel(ek): 1. függönyanyag; függönybojt; függönybőr; függönyfa; függönynyílás; függönyrojt; függönyszárny; függönytartó; függönytüll; függönyzsinór; 2. előfüggöny; gyöngyfüggöny; ködfüggöny; vasfüggöny.
függönyöz.
