folyik
folyik tárgyatlan ige -sz, -t, -jon (-jék), (régies) foly (1. személyben ritk.)
1. <Folyadék> vmely felület mentén (lefelé) halad. Vkinek a ® vére folyik az ereiben; folyik róla az izzadság. Sebesen folyik a víz. A Duna a Fekete-tengerbe folyik. Az árokban bugyborékolva folyt a víz. Ott, ahol én nevelkedtem, Egy dombról egy patak folyt. (Kisfaludy Sándor) A Duna csak folyt … játszadoztak szépen | és nevetgéltek a habok felém. (József Attila)
2. <Folyadék> vmely nyíláson át a szabadba jut, és ömölve v. részecskéivel vmely szilárd testhez tapadva lefelé halad. Folyik a könnye; folyik a csapból a víz; folyik a bor: (átvitt értelemben is) sok bort isznak, nagy a mulatozás; folyik a nyál a szájából; folyik az orra vére; vér folyik: (átvitt értelemben is) véres csata v. verekedés van. Itt még ma vér fog folyni. Szóláshasonlat(ok): olyan, mint akinek folyik v. mintha folyna az ® orra vére. Ez a föld, mellyen annyiszor Apáid vére folyt … (Vörösmarty Mihály) Foly a bor egész nap, a lakoma, ének. (Arany János) Mi van ezekkel a kölykökkel? – kérdezte Anna –, mindnek az orra vére folyik. (Móricz Zsigmond) || a. <Apró szemekből álló v. porszerű anyag> folyamatosan szóródik, ömlik. Folyik a búza a zsákból. Folyik a liszt a zacskóból.
3. <Hibás falú, rosszul záródó v. el nem zárt edény v. elzárószerkezet> a folyadékot kiengedi; ereszt. Folyik a fazék, a hordó, a korsó; folyik a vízvezeték csapja. || a. <Némely testrész> bizonyos folyékony váladékot ereszt; váladék csurog v. szivárog belőle. Folyik a füle: <középfülgyulladás következtében> gennyes váladék távozik el belőle; folyik az orra: <az orr nyálkahártyájának gyulladása következtében> állandóan nyálkás, esetleg gennyes váladék távozik belőle.
4. (átvitt értelemben) <Cselekvés, munka> folyamatban van; halad, tart. Folyik az aratás; folynak az előkészületek; értekezlet folyik; folyik a harc; tanítás folyik; tárgyalások folynak; üzérkedés folyik; tovább folyik: folytatódik. A napraforgó vetése még folyik. Még folyt a vigasság. Bűnvádi eljárás folyt ellene. Javában folyt a gyűlés, mikor ez történt. Folyt a vadászat másnap is. (Arany János) Folyik a választás két nap, három éjjel. (Mikszáth Kálmán) || a. (gyak. határozóval) (átvitt értelemben) Végbemegy. Az építkezés nagy iramban folyik. A tárgyalások angol nyelven folytak. A sztrájk szervezetten folyt. A kiszolgálás zavartalanul folyik. A munka lelkesedéssel folyik. Mi folyik itt?: mi történik itt? Pista … benézett az ablakon. Olyan szobába látott, hol vad orgia folyt. (Ady Endre) || b. (rendsz. határozóval) (átvitt értelemben) <Élet, idő> bizonyos módon alakulva halad, telik; múlik. Jól, rosszul folyik dolga v. folynak dolgai: jól, ill. rosszul telik élete, jó, ill. rossz sora van. Boldog évek! – ha ugyan ti Boldogabban folytatok … (Arany János) Így folytak a napok, egy a másik után … (Mikszáth Kálmán) Emlékszel, egykor, mint folyott | pünkösd két napja vidáman … (Babits Mihály) || c. (határozó nélkül) (átvitt értelemben) <Munka, élet> kellő iramban halad; zajlik. Itt aztán folyik a munka. Vége a háborúnak, megint folyik az élet.
5. (átvitt értelemben) <Beszéd> folyamatosan hangzik; szól. Miről folyt a beszélgetés? Tudta jól, hogy miről foly a szó. (Jókai Mór) Ezen a témán folyt sok együgyű beszéd. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben) <Beszéd, dal> huzamosabb ideig, megakadás nélkül hangzik; árad. Folyik a szó; folyik ajkáról, szájából v. vkiből a szó. Folyik belőle a panasz. Dala oly szomorú, Oly édes-epedve foly ajkairól. (Vörösmarty Mihály) A távol Zuglóban fákat nyesegető napszámosok közt folyt a szó. (Mikszáth Kálmán)
6. (átvitt értelemben, ritka) <Hosszúkás tárgy, néha tárgyak sora> vmilyen irányban húzódik. Útak onnan háromfele folynak. (Arany János)
7. (átvitt értelemben, elavult) <Tőke hozama, kamat> rendszeresen jár vkinek; befolyik. Az erszénybe nem folyt a nyereség a múltnak arányában. (Vas Gereben)
8. (átvitt értelemben) Vmiből következik. Ebből önként folyik. Az idő egysége … nem a dráma lényegéből foly. (Vörösmarty Mihály) Egész életemnek irányából folynak a szavak. (Vas Gereben)
9. (átvitt értelemben, választékos) Egymásba folyik v. egymásba folynak: <két v. több jelenség, történés> úgy van egymás mellett, ill. úgy következik egymás után, hogy nem lehet megállapítani, meddig terjed az egyik, meddig a másik; összefolyik, összefolynak. Tenger és ég egymásba folynak. A hangok egymásba folynak. A két szín egymásba folyik. Az események egymásba folytak. Gondolatai egymásba folytak.
Igekötős igék: aláfolyik; átfolyik; befolyik; belefolyik; egybefolyik; elfolyik; keresztülfolyik; kifolyik; körülfolyik; lefolyik; összefolyik; ráfolyik; szétfolyik; tovafolyik; továbbfolyik; végigfolyik; visszafolyik.
folyt.
