felfed
felfed tárgyas ige felföd, fölfed, (népies) fölföd (választékos)
1. Felfed vkit, vmit: vkit, vmit a takaró-, fedőanyagot felemelve láthatóvá tesz. Felfedte lefátyolozott arcát. A szépséges El-Abbása … ha az arcát fölfedte – a gyémánt sötét lett mellette. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben) <Vmely ismeretlen, elhallgatott körülményt, tényt> leleplező módon feltár. Felfedik az igazi okot. Felfedték a titkos tervet. Felfedték a rejtélyt. Az orosz követ felfedte európai barátainak … az egész … haditervet. (Jókai Mór)
3. (átvitt értelemben) <Jellemző, jellegzetes vonást, sajátságot> valódi mivoltában mások számára is érzékelhetően feltár. Felfedi inkognitóját: megmondja, ki ő valójában, mi az igazi neve (és állása); felfedte jellemük gyengéjét. Felfedi vkinek a kilétét. Felfedte benne a nyájassággal leplezett rosszindulatot. Felhatalmazást nyertem arra nézve, hogy inkognitójukat felfedhessem. (Krúdy Gyula)
Szólás(ok): ld. kártya.
felfedés; felfedet; felfedett; felfedhető; felfedő.
