fejelés
fejelés főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
Általában a fejel igével kifejezett cselekvés, tevékenység, művelet; az a cselekvés, hogy vmit fejelnek.
1. Lábbeli v. harisnyaféle elnyűtt, elrongyolódott fej(rész)ének megújítása, újjal való pótlása. A harisnya, a zokni fejelése. || a. Lábbelinek új fejjel (fej 6a) való ellátása; borítás (3). A cipő, a csizma fejelése. Mibe kerül egy pár fejelés? A cipész elvállalta a fejelést. A mester a segédre bízta a fejelést. [A csizma] szára eredetileg vissza volt hajtva, de a sok fejelésben … a hajtás fölfelé gyűretett. (Jókai Mór) || a. Ennek eredménye; új fej (6a), ill. megfejelt cipő. Szűk lett a fejelés. Most csináltattam egy fejelést. || b. jelzői használat(ban) (népies, régies) Fejelés csizma: a) megfejelt csizma; b) csizma megfejelése, fejeléssel (1a) való megjavítása, megújítása. Szégyenlenek fejelés csizmában járni. (Vas Gereben) Kapnak egy szűrt, meg egy pár fejelés csizmát …, a vármegye adja. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Vmely szellemi, kül. irodalmi alkotásnak javító átalakítása, átdolgozása, kiegészítése. A regény, a színdarab fejelése.
3. (átvitt értelemben, ritka) Toldozás-foldozás, ill. toldozott-foldozott, nem új dolog. Új esztendő … patvarba új! | Mindössze is csak fejelés. (Arany János) Új parlament, azaz új fejelés … (Mikszáth Kálmán)
4. (sport) <Egyes labdajátékokban> a labdának fejjel való továbbítása. A labda fejelése. A fejelés művésze ez a játékos. Gyakorolja a fejelést.
5. (sport) <Birkózásban, ökölvívásban> fejjel történő, szabálytalan támadás. A fejelés tilos. Fejelésért megintették.
6. (népies, mezőgazdaság) A földből kiszedett répa felső részének (fejének) levágása v. a levelektől való megtisztítása. A cukorrépa fejelése. Bevégeztük a fejelést.
fejeléses; fejelésű.
