fejbőr
fejbőr főnév
1. Ember v. állat fején lévő bőr. Megkorpásodott a fejbőre. Véresre kaparta a fejbőrét. Mind a tizenhárom borbély hajat nyírt. A tisztek nyíratták le a hajukat szinte fejbőrig. (Gárdonyi Géza) || a. (történettudomány) <Egyes kezdetleges népeknél> a megölt ellenség fejéről lenyúzott bőr, mint az ellenfélen aratott diadal jelképe; skalp. El, el! … a veresbőrű indiánok közé! Ott még találunk eposzi jellemet … A személyes vitézség fejbőrökben számíttatik. (Arany János) Övéből körös-körül csüngöttek üstökeiknél fogva a fejbőrök. (Jókai Mór)
2. (cipészipar) A lábbeli fejét (6a) alkotó v. arra alkalmas ipari bőr.
