fegyvertelen
fegyvertelen [e-e-e-e] melléknév -ül, -ebb [e] és főnév -t, -ek, -je [ë, e]
Fegyver nélkül való, a támadóval, rendsz. fegyveres erővel, erőszakkal szemben védtelen (személy). Fegyvertelen nép, polgárok. A csendőrök a fegyvertelen tömeg közé lőttek. Fegyvertelent támadsz meg? Mit fél tőlem? … Nézze, nincs nálam semmi, Se görcsösbot, se bikacsök. Még a sétapálcám se hoztam ide. Fegyvertelen vagyok. (Kosztolányi Dezső)
fegyvertelenség.
